Nem is olyan régen a tojástermelés céljára tartott baromfiállományok vidékünkön szabad tartásmódban termeltek. A legtöbb kertes háznál volt baromfiudvar, ahol parlagi tyúkok kapirgáltak. Később, amikor sokan áttértek az intenzív tojástermelésre, ketrecekbe kerültek a tyúkok is. Napjainkban a szabad tartásmód számos nyugat-európai országban ismét a reneszánszát éli. Az ott előállított termék a „free range eggs”, amit magasabb áron lehet értékesíteni az ottani piacon. Ilyen esetekben azonban az előállítás költségei is lényegesen nagyobbak.
Dognár Éva a topolyai piacon árulja a tojást, amit az általa szabadon tartott tojótyúkok tojnak. Elmondása szerint nehéz helyzetben vannak most a baromfitartók is. Korábban minden olcsóbb volt, elsősorban a takarmány drágult meg. Régebben voltak olyan évek, amikor a tojótyúkokat csibe korukban vásárolta meg, és maga nevelte fel, ám ez sem egyszerű folyamat. Amellett, hogy megfelelő körülményeket, elegendő fényt, meleget kell biztosítani, a csibéket vakcinázni is kell különféle betegségek ellen. A védőoltások időben történő biztosítása mindig gondot jelentett, ezért az utóbbi években már előnevelt, tizennégy-tizenöt hetes tyúkokat vásárol. Ha viszont összeadjuk a tojótyúkok árát, amelyeket naponta etetni kell, akkor jó pár hónapnak el kell múlnia, mire nullában van az ember. Időbe telik, mire a tyúkok úgymond „kitojják” az árukat, valamint kifizetődik az, amit befektetett a tartójuk. Csak utána van rajta egy kis jövedelem. Ha például előnevelt, tizenhat hetes tyúkokat vásárolnak, azokat minimum még két-három hétig kell etetni, hogy elkezdjenek tojni. Kezdetben a tojások kisebbek, olcsóbban lehet eladni őket. A tartás során pedig számos gond merülhet fel. Oda kell figyelni a páratartalomra, nyáron a hűtést, télen a fűtést kell biztosítani, mert ellenkező esetben nem kielégítő a tojáshozam. A tojás iránt azonban növekvő kereslet tapasztalható az utóbbi időben. Ennek oka talán az lehet, hogy egészséges és tápláló élelmiszerről van szó, és drágult ugyan a tojás is, de a húshoz és más értékes fehérjeforráshoz képest jobban megéri a felhasználása.
Dognár Éva (Tóth Péter felvétele)
Dognár elmondta, hogy nem tartja szűk ketrecekben a szárnyasokat. A ketreces tojótyúktartás hagyományos intenzív változatai iránt egyébként is ellenszenv tapasztalható. Az állatjóléti megfontolások különösen több európai országban állatvédelmi mozgalmakat indítottak el, melyek hatására a termelőket más, úgynevezett alternatív tartási rendszerek alkalmazására köteleznék a tojástermelésben. Az ilyen alternatív tartásmódok általános jellemzője, hogy az állat nem szűk helyen tengeti napjait, nem korlátozzák a mozgásában. Szabadon mozoghat az istállón belül, vagy ha van, akkor a kifutóban. Ezen belül almozott kaparótér áll a rendelkezésükre, ahol a fajra jellemző viselkedésformákat gyakorolhatja. Kapirgálhat, porfürdőzhet, és tojófészekben tojja a tojásait. Az Európai Bizottság 2027-től teljesen betiltaná a ketrecek használatát az állattartásban.
A tojás egészségünkre gyakorolt hatásáról korábban sok rosszat is lehetett hallani. Azóta azonban több kutatás is igazolta, hogy a tojásfogyasztás nem növeli számottevő mértékben a vér koleszterinszintjét, és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát sem emeli. Sőt: a tojás tápanyagokban gazdag, rendszeres fogyasztása védheti a szívünket és általában az egészségünket.
Nyitókép: Dognár Éva szerint a piacon nagy kereslet tapasztalható a tojás iránt (Tóth Péter felvétele)
