A Topolyai Napok 2016 programsorozat nyitó rendezvényeinek sorában, szeptember 9-én egy kulturális csemegét is kínáltak a programszervezők az ünneplő közösségnek egy, a Topolya Község Múzeumának épületében nyílt kiállítás formájában, mely A Topolyai Művésztelep munkái a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményében címet viseli.
A 33 darabból álló, festményeket, grafikákat és szobrokat felvonultató tárlat, melynek szerzői dr. Ninkov K. Olga és Ljubica Vuković Dulić művészettörténészek, a Szabadkai Városi Múzeum művészeti osztályán lévő olyan képzőművészeti alkotásokat hivatott bemutatni, amelyek a Topolyai Művésztelep munkájához kötődnek keletkezésük vagy/és a kiállítások révén. A kiállításon, melyet Topolya Község Múzeumának megbízott igazgatója, Gazsó Hargita köszöntőjét követően Slavica Popov művészettörténész nyitott meg, a befogadók az egyes műalkotások mellett olyan adatokat is találnak, amelyek a szerzők rövid életrajzát, továbbá az alkotásokra vonatkozó jellemzőket tartalmazzák. Dr. Ninkov Kovacsev Olgát kértük fel arra, hogy áruljon el részleteket a kiállítás megvalósulásának körülményeiről és a tárlat jellemzőiről:
A Topolyai Művésztelep munkái a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményében címet viselő tárlat topolyai megnyitóján (Szabó Anikó)
– A kiállítás úgy jött létre, hogy kolléganőmmel, Ljubica Vuković Dulićtyal a Szabadkai Városi Múzeumban, annak művészeti osztálya gyűjteményében található ún. jugoszláv anyagot dolgoztuk fel, valójában próbáltunk utánajárni, hogyan kerültek ezek a képek a múzeumba, mikor és hol voltak kiállítva. Ekkor vettük észre, hogy mindezek az itt kiállított képek, valamilyen módon a Topolyai Művésztelephez kötődnek. Vagy itt keletkeztek Topolyán, a művésztelepen, vagy nem itt keletkeztek, de itt voltak kiállítva a művésztelepi tárlatokon, majd bekerültek – többnyire vásárlás útján, kisebb részük ajándékozással – a Szabadkai Városi Múzeum művészeti gyűjteményébe – osztotta meg lapunkkal a művészettörténész, aki arra is rámutatott beszélgetésünk során, hogy a művésztelepek mozgalmában egy újfajta kutatási szemszög, újszerű rálátás érvényesítésére lenne szükség, mely a szabadkai gyűjtményben található topolyai művésztelepi anyag vizsgálata esetében is megvalósult. Amellett, hogy szükség lenne e művésztelepi anyag vonatkozásában is a kutatás folytatására, azon kutatási szemszög érvényesítésének is teret kellene hódítania, hogy a vizsgálatok során feltérképezzék, az egyes gyűjtemények alkotásai hol is keletkeztek, hogy kerültek az adott gyűjteménybe. A szerző felhívta a figyelmet arra, amire a jelen tárlat megnyitására felkért Slavica Popov, az Écskai Művésztelep művészettörténésze is emlékeztetett: az Écskai Művésztelepen is vannak olyan alkotások, amelyek Topolyát ábrázolják és nyilván nem Écskán készültek.
Dr. Ninkov Kovacsev Olga többek között arról is szólt, hogy a Topolyai Művésztelepnek nagyon gyakran volt tárlata Szabadkán, sokszor évente kétszer is, ugyanis az volt a gyakorlat, hogy Topolyán nyári és téli találkozókat is szerveztek. A találkozók vonatkozásában nemcsak az ott összegyűlt, elismert művészek és alkotásaik méltatása szükséges, hanem rá kell irányítani a figyelmet a valamikori művészetértő és -szervező egyéniségek jelenlétének fontosságára, mint a Topolyai Művésztelep életében a kulcsfontosságú Dévics Imréére. A Topolya Község Múzeumában kiállított tárlat anyagában, mely a helyszínen október közepéig él, a Topolyai Művésztelep fénykorából származó, az első találkozáson készült, 1953-ból való Sáfrány Imre-alkotás a legrégibb munka, az 1978-ban, Schadi Petar grafikusművész által készült alkotás pedig időbeli szempontból jelen korunkhoz a legközelebb álló műalkotás. A kiállításon különböző műfajok vannak jelen. Ennek az is az oka, hogy a Topolyai Művésztelepet az is jellemezte, hogy grafikai préssel is rendelkezett, és szobrászokat is vendégül látott, valamint az is sajátosságai közé tartozik, hogy vendégei körét a kor költői, írói is gazdagították. Ezt igazolja a topolyai tárlatanyag részét is képező egyik alkotás, Radmila Radojević Florika Štefan költőnő arcképe című műve 1963-ból. Sőt, a kiállítás katalógusában egy, a Magyar Szó hasábjain 1963-ban megjelent fotó is található, amely az említett munkafolyamatot rögzítette egy fénykép erejéig.
A szerző művészettörténész felhívta a figyelmet arra is, hogy a Topolyai Művésztelep az egyetlen olyan művésztelep a régiek körében, amely nem kötődött galériához, múzeumhoz, és ahol dolgozott volna egy olyan szakember, aki foglalkozott volna a művésztelephez kötődő alkotások leltárba vételével, feldogozásával, kutatásával. Erről a művésztelepről negyven évvel ezelőtt készült monográfia, egy új megalkotására is nagy szükség mutatkozna. Fontos lenne feldolgozni azt is, hogy mi található itt helyben, Topolyán.
