2024. november 24., vasárnap

Szalakóta és tavaszi hérics

Az Arcus rajzpályázatára péntekig lehet jelentkezni

A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület két tavaszi természetjárást szervezett, melyen a különleges és ritka vadvirágainkat ismerhették meg az érdeklődők. Először Tomislavci település mellett a tarka sáfrány, utána pedig a lipari völgyben a tavaszi hérics virágázását csodálhatták meg szakvezetéssel a természetbarátok.

Fokozottan védett vadvirágunk, a tavaszi hérics bokrosodó, évelő növény. Nagyméretű, aranysárga virágai március közepétől május közepéig nyílnak. Sztyeplejtőkön, lösz- és homokpusztagyepeken, legelőkön fordul elő. Közép- Bácskában egyetlen veszélyeztetett állománya ismert, mely a Bács-ér völgyhálózatának nyugati nyúlványában található.

Az Arcus vezetői immár negyedik alkalommal szervezték meg a sétát, amelynek úti célja a Krivaja patak lipári völgye volt, ahol még megtalálható ez a ritka, veszélyeztetett növényfaj. A boglárkafélék családjába tartozó tavaszi hérics élénksárga virágjával igazi színfoltja a löszgyepeknek. Sihelnik József elmondta, hogy amikor még csak az első virágok vannak kinyílva, ilyenkor szép nagyok, és aztán, ahogy a bokor fejlődik, egyre kisebbek lesznek a kinyíló virágok.

A tavaszi hérics fokozottan védett növényfaj Szerbiában. A környezetvédők arra is rámutattak, a lipári völgyben található állományra az inváziós fehér akác jelent veszélyt, mivel leárnyékolja a területet és gyengíti a növényeket. Az akácosok visszaszorításával, legeltetéssel, kaszálással lenne fenntartható a löszpusztagyepek ökoszisztémája, így a tavaszi hérics élőhelye is – mondják a szakemberek.

A madarak védelmére is felhívják a figyelmet a topolyai környezetvédők, a tavasz a mesterséges fészekodúk kirakásának ideje, emellett a nemzetközi természetismereti rajzpályázatra is várják a pályamunkákat. A pályázat fő célja az általános iskolások környezettudatosságának és természetismeretének fejlesztése. Az idei pályázat központi témája a szalakóta és élőhelye. E téma fontosságát az is bizonyítja, hogy a szalakóta egész Európában küzd a fennmaradásért, mivel korábbi élőhelyeinek nagy részét az ember átformálta, vagy teljesen tönkretette. Az utóbbi évtizedekben állománya a teljes elterjedési területén drasztikusan csökkent. Vajdaságban az ezredforduló táján húsz pár alá esett a számuk. A még meglévő állomány védelme, valamint növelése érdekében civil kezdeményezésre indult el a szalakótavédelmi program. A védelmi tevékenység eredménye nem maradt el, a mesterséges odúk alkalmas élőhelyeken való kihelyezésének köszönhetően Vajdaság északi részén jelentősen nőtt az állomány.

A kezdeti sikereken felbuzdulva több vajdasági civil szervezet is csatlakozott a programhoz, ezek saját működési területükön végzik a szalakóta védelmét, együttműködve a többiekkel. Az aktív védelmi tevékenységnek köszönhetően napjainkra több mint négyszáz pár szalakóta költ Vajdaságban.

A szalakóta feltűnően élénk színezetű, könnyen megfigyelhető madár. Feje, nyaka és alsó teste csillogó zöldeskék, válla és háta vörösbarna, kézevezői, akárcsak a csőre, fekete, lábai pedig sárgák. Elsősorban fákkal tarkított sík vidéki réteken és legelőkön él. Többnyire magányosan álló öreg fák odvaiban évente egy alkalommal költ, május és július között. Táplálékát főleg nagy testű rovarok alkotják.

A szalakótát és élőhelyét bemutató diákok önállóan is pályázhatnak, oktatási intézménytől függetlenül. Egy pályázó egy pályamunkát nyújthat be. A beküldött pályamű hátoldalán fel kell tüntetni a pályamű címét, a pályázó nevét, életkorát és osztályát, telefonszámot és e-mail-címet, a felkészítő tanár nevét (amennyiben van), a tanintézmény nevét. A pályázók postai úton az alábbi címre küldhetik munkáikat: Arcus Környezetvédő Egyesület, 24300 Topolya, Iskola utca 2., Szerbia. A művek postára adási határideje április 7-e, péntek.

A beküldött munkákból összeállított kiállítás május 8-tól 12-ig tekinthető meg Topolya Község Művelődési Házának kiállítótermében.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Az Arcus negyedik alkalommal szervezte meg a túrát, amelynek úti célja a Krivaja patak lipári völgye volt, ahol még megtalálható a tavaszi hérics (Herceg Elizabetta felvétele)