– Állandó régészeti kiállításunk az egyik leglátogatottabb tere a múzeumunknak, főleg a legfiatalabb korosztály körében. Kisfiúk, kislányok érkeznek, majd elhívják a barátaikat is, hogy elmondják nekik a megszerzett információkat a csontvázról. Érkeznek szüleik társaságában is, hogy nekik is bemutassák a látottakat. A múzeum Vélemények füzetében a gyermekek által beírtak alapján kimagaslóan a régészeti kiállítás vezet – nyilatkozta lapunknak Gazsó Hargita múzeumpedagógus, akit arról faggattunk, milyen kulturális, tudományos tartalmak várnak felfedezésre a 2002-ben létesült Topolyai Múzeumban, mi jellemzi a nyári kínálatot. A múzeumpedagógus intézménye sokszínű kínálatát jellemezve mindenekelőtt a Múzeumok Éjszakája rendezvény keretében bemutatott, megújult kiállításról szólt:
– A szerbiai Kulturális és Tájékoztatási Minisztérium támogatásával újjászülethetett a régészeti kiállítás, kiegészülhetett antropológiai részleggel is. A Mélyre ásni a múltban (Térségünk élete 15 évszázaddal ezelőtt) címet kapta. Köszönet a Szabadkai Városi Múzeum munkatársainak, valamint Topolya Község Fejlesztési Társulásának a pályázat és a kiállítás elkészítésében nyújtott segítségéért. Ezen tárlaton keresztül kronologikusan mutatjuk be a községünkben talált őskori, a szarmata és avar, valamint a középkori leleteket. Mindegyik kor külön színt kapott, és – az áttekinthetőség végett – ezzel a színnel jelenik meg végig a kiállításon belül. Szabó József, aki résztvevője volt a hetvenes években a bánkerti ásatásnak, rendelkezésünkre bocsátott több száz fehér-fekete fényképet, amelyek a szarmata és az avar temető föltárásakor készültek. Ebből folyamatosan vetítünk a kiállításon. Szekeres Ágnes régész-muzeológus munkáját dicséri a kiállítás régészeti része, közreműködő volt még Ricz Péter régész, nyugalmazott főmuzeológus, aki maga is részese volt a bánkerti szarmata és avar kori ásatásnak. Ágnes édesapja, Szekeres László volt a vezetője a legtöbb községbeli régészeti föltárásnak, róla is megemlékezünk a kiállításon. Az antropológiai rész Kajdocsi Lovász Gabriella, a Szabadkai Városi Múzeum biológus antropológusa, muzeológusa nevéhez fűződik. A kiállítás megtekintése, áttanulmányozása egy remek alkalom arra, hogy tudatosítsuk a különböző korosztályokkal, mit csinál egy régész, egy antropológus, hogyan válhat valaki azzá, milyen munkafázisai vannak egy régészeti ásatásnak. Meglehet, hogy az itt járt fiatal generációk közül fejlődik majd ki egy olyan tudóscsapat, akik föltárhatják községünkben a még nem fölkutatott régészeti helyeket. Az állandó régészeti és antropológiai kiállításnak elkészítettem a múzeumpedagógiai sarkát is, játszófelületét, ahol a négyévestől a felnőttig mindenki talál magának feladatot, tennivalót, olvasnivalót – ismertette Hargita, majd megjegyezte:
– Már volt rá precedens, és működőképes lenne az, amit pár nappal ezelőtt tapasztaltam: miszerint a községbeli településeink diákjai elutazzanak Topolyára a múzeumba, és meglátogassák az ő településükhöz köthető régészeti leleteket, valamint a többi kiállítást is. Jó példaként említhetők a pacséri alsósok, hiszen ők ellátogattak hozzánk, és hasznos időt töltöttünk együtt. Erre, úgy hiszem, egy megfelelő pályázat adna keretet, amely pénzt biztosítana a diákok utaztatására a múzeumba – fejtette ki a múzeumpedagógus, aki a megújult tartalmak mellett az intézmény állandó kiállításairól és alkalmi tartalmairól is tájékoztatott:
– Az állandó régészeti és antropológiai kiállítás mellett megismerkedhetnek a múzeumlátogatók községünk növény- és állatvilágával, képzőművészetével, helytörténetével, kiemelkedő nagyságaival, tudósaival, Harkai Imre könyvtárával. Június végéig tekinthető meg a Vuk jubileumai című időszaki kiállítás, mely a 150 éve elhunyt Vuk Stefanović Karadžić munkásságát eleveníti föl – fogalmazott Gazsó Hargita.
