„Mindig szerettem »alkotni«, de most megtaláltam azt, amiben kiteljesedhetek. (…) Először csak úgy indult, hogy készítettem néhány szappant a családom részére, majd lecseréltem a mosószert, tusfürdőt, sampont, mosogatószert, kozmetikumokat. Mára eljutottunk oda, hogy csak természetes növényi zsiradékból, olajból előállított, saját készítésű kozmetikumokat, tisztítószereket használunk. (…) Jóleső érzés környezettudatosan élni.”
A topolyai Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat szervezésében, a VMDP ifjúsági tagozata védnöksége alatt, a hagyományosan Sarlós Boldogasszony napja köré szerveződő, július 2-ához, a topolyai nagytemplom búcsújához legközelebb eső hétvégén tartandó íjász- és kézműves-találkozó központi eseményén, annak egyik kézművesstandjánál ismerkedhettünk meg a fenti gondolatokkal. AHengi-szappan elnevezésű vállalkozás megálmodója, vezetője, Horváth Helga mondanivalóját édesanyja, a magyarországi Kelebiáról érkező Horváth Zoltánné osztotta meg lapunkkal, aki – mint azt a kecsketejalapú, illetve glicerines szappanokat felvonultató standjánál elárulta – a kézműves-tevékenységén keresztül, a természethez, a természetes anyagokhoz való közeledése során maga is értékes, szellemiségében, lelkületében gazdag élethozadékokkal gyarapodott. Horváth Zoltánné a VII. Nemzetközi Íjász- és Kézműves-találkozón nemcsak mint kézműves volt jelen, hanem a Kelebiai Nyugdíjas-egyesület más tagjaival együtt a találkozó kulturális műsora perceiben a 2011 óta általa vezetett tánccsoport előadásában bemutatott kalocsai karikázó színpadra vitelében is szerepet vállalt.
A művelődési műsor nyitóperceiben Sípos Piroska, a Nagyapáti vezetőségi tagja üdvözölte az egybegyűlteket és a kulturális értékek közreadóit a topolyai vásártéren megtartott eseményen. Az utóbbiak ezúttal a kelebiaiakon kívül Bajsáról és Bácskossuthfalváról érkeztek. Bajsáról a Testvériség Művelődési Egyesület Csalogány népdalköre, Bácskossuthfalváról pedig az Ady Endre ME vegyes kórusa és Nosztalgia tánccsoportja mutatkozott be a rendezvényen.
Beszélgetőpartnerünk, Horváth Zoltánnéék standja mellett árusítással egybekötött kiállításukkal régi, népi mesterségek: többek között a gölöncsér-, a fafaragó-, a kosárfonó-mesterség, a bőrdíszművesség és az üvegfestés művelői is szolgáltattak látnivalót a közönségnek, de hagyományos íjak, papírból font kosárkák, gyöngyfűzéssel és -szövéssel, valamint más technikákkal készült ékszerek is szerepeltek a kézműves-kirakodóvásáron. Az idén három helyszínen folyt kézművesek által szervezett oktatás: a zentagunarasi Dzsunya Vladimir gyékényszakajtó-készítést tanított, Bodor Katalin a papírkosárfonás ismereteit oktatta, a kishegyesi Dévics Imre Szabad Alkotóműhely tagjai pedig a gölöncsérkedést népszerűsítették.
A programsorozat egyik leglátványosabb, legnépszerűbb része ezúttal is az íjász- és haditorna-bemutató volt. A helyszínen kialakított alkalmi kiállítás, bemutató keretében mindenekelőtt harcászati kellékek és kínzóeszközök sorakoztak fel, tábort rendeztek be, annak hangulatát idézték fel. Ezúttal is nagy sikere volt a középkori harctechnikák és taktikai harci modellek ismertetésének, íjászbemutatóknak, lovagi tornák, középkori táncok közreadásának, amelynek szemtanúi lehettünk a Derkovity Anetta topolyai íjász, haditornász, történelem szakos egyetemi hallgató által szervezett látványos bemutatókon. A nem mindennapi látnivalókat az idei évben a zentai Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület tagjainak köszönhettük, az íjjal való barátkozást a kishegyesi Bácsér Szabad Íjászklub tagjai segítették. Ők koordinálták ugyanis az idei évben újdonságként szervezett, a Topolyai Tell Vilmos-cím megszerzésért folyó íjászversenyt. Az ügyességi versenyen való részvétellel vállalkozó szellemű amatőr és profi íjászok is megküzdhettek a Topolyai Tell Vilmos-címért. Az amatőr fiúgyermekek mezőnyében Valtner Hunor, a lányok között Csúzdi Csenge jeleskedett, a felnőtt amatőrök közül pedig Erdélyi Éva viselheti egy éven keresztül a Topolyai Tell Vilmos-címet. A gyermek profi kategóriában első lett Tóth Márk, a felnőtt profik között pedig Mengyán Zoltán.
Koszorúzás Cserepesen
Idén is a cserepesi temetőben 2007-ben avatott, e Topolya községi faluban 1941 és 1945 között élt, elhunyt bukovinai székelyek emlékére állított emlékmű megkoszorúzása képezte a VII. Nemzetközi Íjász- és Kézműves-találkozó záróakkordját. Mostohán bánt a történelem azzal a maroknyi székellyel, akik 1941-ben, az akkori magyar kormány rendelete alapján házat kaptak a Topolya melletti Cserepesen, mai nevén Bački Sokolacon. A népcsoport tagjai e bácskai településről 1945-ben a partizánok elől menekültek Magyarországra. A cserepesi otthonaikban töltött időszakban huszonhatan haltak meg természetes halállal, s nekik állíttatott emlékművet a helyi temetőben a topolyai önkormányzat támogatásával a cserepesi helyi közösség. Június 29-én, vasárnap délután a helyszínen a székely himnusz eléneklése után Éhn József, a Kárpát-medence Magyarságáért elnevezésű civil szervezet elnöke, továbbá a VMDP és a Nagyapáti társulat vezetőségi tagjai emlékeztek a kegyelet virágainak elhelyezésével, gyertyagyújtással, imával.
