A Topolyai községi képviselő-testület legutóbbi ülésén határozat született a Topolya község 2015 és 2020 közötti, Fenntartható Fejlesztési Stratégiát illető Cselekvési Terv elfogadásáról, mely terv az EU- Exchange 4 – Stratégiai Tervezési és Pénzügyi Előmozdítás Pályázat keretében, uniós támogatással, a Városok és Községek Állandó Konferenciája szakembereinek segítségnyújtása mellett született meg.
A kkt-ülésen a cselekvési tervet Balassa Endre, a stratégiát kidolgozó munkacsoport vezetője ismertette. Beszámolóját az eseményen jelen lévő Zoran Krtinić, a Városok és Községek Állandó Konferenciája képviselője is követte. Lapunknak is Balassa Endre nyilatkozott a stratégiáról, mely tervezet Topolya község fenntartható fejlesztésére vonatkozik, magában foglalva a helybeli közösség gazdasági fejlesztését, a természeti tartalékok ésszerű felhasználása mellett az oktatás, a művelődés, a szociális védelem, az egészségügy, a sport és minden egyéb, a helybeli közösség életminőségét javító tényező magasabb szintre való emelését.
-- Önkormányzatunknak létezik egy fenntartható fejlődési stratégiája, amelyet 2009-ben és 2010-ben dolgoztunk ki, már akkor a lehető legújabb, mostanra Szerbiában is hivatalossá vált módszertan szerint, uniós támogatásnak köszönhetően. Akkor Topolya egyike volt Szerbia azon 10 községének, amely bevállalta, hogy átdolgozza stratégiáját, hogy az mérhető paramétereket tartalmazzon. Az akkori cselekvési terv 41 indikátor alapján volt képes mérni, hogy milyen folyamatok történnek a község területén. Elvileg mindegyik ilyen mutató alapján finomhangolni lehet azokat az intézkedéseket, amelyeket az önkormányzat végez. Jelenleg a stratégia érvényességi időszakának felénél járunk. 2014-ben új lehetőség adódott, hogy pályázat útján megnézzük, félúton hol tartunk. Ezúttal egyike vagyunk Szerbia területén annak a 3 önkormányzatnak, amely kétszeres támogatást kapott. Egyrészről segítséget kaptunk ahhoz, hogy a stratégiánkat kielemezzük, illetve modernizáljuk, vagyis újrafogalmazzuk a cselekvési tervet a következő öt évre, valamint külön támogatásban részesültünk arra vonatkozóan, hogy összehangoljuk a stratégia tartalmi jegyeit a programalapú költségvetéssel. A szerbiai önkormányzatoknak az idei évre szóló költségvetése készült azon módszertan szerint, amely megköveteli: minden intézménynek, közintézménynek, állami szervnek úgy kell kidolgoznia éves tervét, hogy azt programokban, projektekben fejezi ki. Az elmondottakból is kitűnik: a rendszernek akkor van értelme, ha olyan programok és projektek kerülnek papírra, amelyek részét képezik egy közösség hosszú távú stratégiájának – fogalmazott Balassa, a stratégia kidolgozási folyamatának lényegi jegyeit körvonalazva, majd kiemelte a folytatásban:
-- A cselekvési terv tartalmazza mindazokat a terveket is, amelyeket az egyes helyi közösségek – bizonyos megszabott táblázatokat követve, feltételeket betartva -- be tudtak nyújtani. Ott is egy meghatározott rendszer szerint kellett dolgozni, ahol korábban nem okvetlenül létezett ez a gyakorlat. Ilyen módon a költségvetés, a stratégia is, ha következetesen végrehajtják, sokkal átláthatóbb, sokkal strukturáltabb, eredményesebb következményeket von majd maga után. Kulcskérdés a jövőre nézve, sikerül-e a mindennapi gyakorlatban olyan mechanizmusokat felállítani, amelyek lehetővé teszik az adatok és eredmények legalább éves szintű kísérését, frissítését és minden érdekelt felelős bekapcsolását a megvalósításba – emelte ki Balassa Endre.
