Id. Juhász Bálint: A kamarai hatáskört minden vonatkozásában az úgynevezett minisztériumi ügynökségek veszik át (Fotó: Papp Imre)
Az év végén született meg a kamarákról szóló törvény, amelynek egyik legfontosabb rendelkezése, hogy megszűnik a kötelező kamarai tagság az iparosok , valamint a kis- és középvállakozók számára. A hatásköröket a minisztérium által alakított ügynökségek veszik át.
Id. Juhász Bálinttal, a kishegyesi vállakozók községi szervezetének titkárával a kis- és középvállakozások várható helyzetéről beszélgettünk, vázolva azt, mi fog történni két év múlva, a törvény alkalmazásának időpontjában.
– Ezzel a törvénnyel éppen a kis- és középvállakozások számára lett zavart a helyzet. A kamarákról szóló törvényt ugyan majd csak 2013-tól alkalmazzák, de nyilvánvaló, hogy a kamarák nem fogják betölteni azt a szerepkört, mint amelyet a korábbiakban tettek. A kamarai hatáskört minden vonatkozásában az úgynevezett minisztériumi ügynökségek veszik át. Ez talán nem is lenne gond, de ezzel valójában az állami adminisztráció növekszik, és – mint minden központosítás esetében – most is hihetetlenül nagy a korrupcióveszély. A környező országokban a kamarai rendszer egyébként ott működik leghatékonyabban, ahol meghagyták a kamarák bizonyos hatáskörét is, mint amilyen Ausztria, Németország vagy Francaország. Nemcsak a kamarai rendszer, hanem maga a gazdaság is hatékonyaban tud működni – mondta Juhász Bálint, a kishegyesi vállakozók községi szervezetének titkára.
A titkár vázolta, hogy a legutóbbi kimutatás szerint a községben 212 kisiparos és 108 vállakozás működik, és az illetékeseknek kísérniük kellene, hogy mi a véleményük, s mi mindenre lenne szükségük.
– A kamarán keresztül továbbra is minduntalan javaslatokat teszünk annak érdekében, hogy esetleg ne lépjen életbe a tavaly év végén meghozott törvény. Sajnos úgy látjuk, a kormány saját hatalmának csonkításaként éli meg ezt a helyzetet, és abban látja a megoldást, hogy az ügynökségek révén átvegyen minden feladatot. Meggyőződésem, hogy egyszerűbb lenne például kiviteli vagy behozatali kvótákat megállapítani, mint a szakmát teljesen figyelmen kívül hagyó ügynökségekre hagyni a döntéseket, amelyek valójába helyzetüktől adódóan a korrupció lehetőségét kínálják – nyilatkozta a titkár.
A kishegyesi vállakozók, iparosok és vállalatok nagy része kereskedéssel és vendéglátással foglalkozik. Többségük különösebben nem is érzi a kamarai szerveződés szükségét, legfeljebb csak akkor, amikor a felügyelőségek önhatalmúan és önkényesen viselkednek velük szemben. Ilyen esetekben – ahogyan a titkár mondta – elkeseredésükben szoktak a szervezethez fordulni, annak viszont most már nem lesz nagyobb felhatalmazása, mint egy civil szervezetnek.
