A csaknem 45 éves múlttal büszkélkedő 9+1 Nemzetközi Művésztelep mesterműhely keretében 20. alkalommal lakták be Bácskossuthfalván a művelődési házat a képzőművészek. Forró Krisztián telepvezető elárulta, hogy Bácskossuthfalván nagy tiszteletnek örvendenek a 9+1 Nemzetközi Művésztelep vendégei, és a mesterműhely idei csapatát is igyekeztek jó házigazdaként fogadni. Ezúttal a négynapos alkotói folyamat házigazdája, illetve szelektora Kerekes Sándor címként, illetve mottóként a Korlátok hozadéka elnevezést jelölte meg.
Kerekes Sándor a 20 mesterműhely házigazdája, a háttérben Léphaft Pál alkot (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Minden tapasztalásnak van úgynevezett lerakodása az emberek lelkében, és mi egy lehetetlennek nevezhető időszak után vagyunk, aminek hatása volt az egészségünkre, a gazdasági mutatókra is. A művésztelepek elsősorban alkotói találkozók, de ugyanúgy értelmiségi összejövetelek is, hiszen eszmét cserélünk, beszélgetünk sok mindenről, és a művészemberek végtelenül érzékenyek a körülöttünk zajló világra – kezdte a beszélgetést Kerekes Sándor. Hozzátette, hogy a múlt elemzése mellett fontos belegondolni, hogy mi előtt állunk a történtek-, illetve a jelenlegi helyzet után.
A szabadkai Nora Ivanović Evetović Belgrádban fejezte képzőművészeti felsőfokú alaptanulmányait, jelenleg az újvidéki karon folytat mestertanulmányokat.
A szabadkai képzőművész, Nora Ivanović Evetović munkái (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Az absztrakcióval ötvözött figuratív festészetben érzem magam jelenleg otthon, és ezen a vonalon készítem elő a doktori szakdolgozatomat is. A munkáim kezdetén általában vannak kitűzött céljaim, de aztán megtörténhet, hogy az másként sül el, nem ragaszkodok a korlátokhoz. Az életem pillanataiból merítek ihletet – árulta el a szabadkai alkotó, akinek a munkáit egyelőre Újvidéken, Inđiján és Apatinban lehet megtekinteni, és keresi a lehetőséget, hogy szülővárosában is bemutatkozhasson. Monyov Glória a közelmúltban fejezte a mestertanulmányait szobrászat szakon Újvidéken, körülbelül fél éve Zentán él és tanít több iskolában is.
Monyov Glória lángoló képei Bácskossuthfalván (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Lazábbra fogtam a művésztelep irányt adó témáját, és igyekeztem beleilleszteni az én képi világomat az itteni alkotási folyamatba. Tájképeket festek, inkább a színekkel játszok a vásznon, a tűz varázslatát igyekszem megörökíteni – tudtuk meg az ifjú képzőművésztől, majd a Csantavéren élő Kosányi Debóra grafikushoz fordultunk, aki Szegeden fejezte tanulmányait. Ezután édesanyaként állt helyt, és miután kisgyermekei egyre inkább önállóbbak, sikerül a képzőművészet mind szélesebb területén megmártóznia.
Kosányi Deabóra a lágy, vidám, élénk színekkel szeret varázsolni a vásznon (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Ez a művésztelep lehetőséget ad arra, hogy kipróbáljam a határaimat, az eddigi életemben egyfajta válaszvonal, hiszen már régebben volt alkalmam elmerülni a festészetben. Nagyon szeretem a lágy, vidám színeket, akrillal festek, önmagamon sem tűröm meg a sötét árnyalatokat. A táborban éppen a természetre, a tájképekre hangolódtam rá, de az egészen absztrakt képalkotás sem áll tőlem távol. Grafikusként is igyekszem teljesíteni a megrendelők elvárását – hallhattuk a Politechnikai Iskola tanárától.
Molnár Bea, Debórához hasonlóan, Szegeden fejezte tanulmányait a képi ábrázolás szakon, egyelőre szabadúszóként tevékenykedik.
Molnár Bea madarai ezúttal sötétebb színekben ragyogtak (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Ezúttal a saját, belső tájképeimre összpontosítottam, és pasztellel, illetve akvarellel dolgoztam. Az idő rövidsége miatt nem akartam nagy vásznas akrilképet készíteni. Nekem nagyon érdekes megtapasztalni ilyenkor, hogy a megadott téma a táborban kinél hogyan vetül le és bontakozik ki, a lelkivilágából mit hoz elő. Belőlem a korlát szó a picit sötétebb színeket váltotta ki – tette hozzá Molnár Bea, majd ifj. Novák Mihályra, a 9+1 csapatának „fotósára” terelődött a figyelem, akinek az egyedi munkáit egyértelműen be lehet azonosítani a vajdasági képzőművészeti palettán.
– A cianotípia varázsa, hogy az organikus világot, a természetet, a növényeket tudom a lehető legeredetibb, illetve legművészibb módon a vászonra, vagyis a fotópapírra vinni. És ehhez az étkezésben is igen gyakran használt színpompás fűszereket hívom segítségül. És ha a helyzet úgy hozza az ételemet is ízesítik – mondta nevetve „Kismisi”. A néhai id. Novák Mihály alapítóként, oszlopként, és nagy mókamesterként is belevésődött a falubeli emberek, de a táborlakók lelkébe is, illetve a művelődési ház terébe. Erről Léphaft Pál grafikusnak, karikaturistának az jutott eszébe, hogy a keleti bölcselet szerint háromszor halunk meg. Először amikor elhagyjuk a fizikai testünket, majd másodszor amikor eltemetik azt a testet, harmadszor pedig amikor elfelejtenek bennünket.
Embertársaink figyelmére vágyunk az életünkben és halálunk után is – mondja Léphaft Pál (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Mint minden művésztelep a bácskossuthfalvi is egyfajta lelki gyakorlat, jelen vagyunk, együtt vagyunk a hasonlóan vagy másként gondolkodókkal, beszélgetünk. Eszmét cserélünk, aztán meg vagy megerősödünk abban a hitünkben, hogy fontos az alkotói munka, vagy kételyeink támadnak. Ezért fontos olyan helyre érkezni alkotni, ahol valakinek a szelleme jelen van, mert Bácskossuthfalván egyértelműen jelen van id. Novák Mihály szelleme. Azért mert beszélünk róla, és vannak gesztusai amik megmaradtak a szemünkben, és abban reménykedünk, hogy ha majd mi is átminősülünk, akkor mi is megkapjuk ugyanezt a halálon túli figyelmet – zárta a gondolatmenetet Léphaft Pál.
