2024. július 17., szerda

,,Eltolódnak” a dűlőutak

Eddig tizenöt kilométernyi dűlőutat hoztak rendbe a kishegyesi határban – Őszre még ennyinek a rendbetételét tervezik – Az állami földek bérletének másik felhasználási lehetősége a jégvédele
A felújított bajsai utat őszre ismét rendbe hozzák (Fotó: Papp Imre)

Az állami földek bérletéből származó bevétel kizárólag céleszközként használható fel, és a törvény azt is előírta, hogy mire. Ezek szerint felhasználható a határban levő utak építésére, karbantartására, komaszáció lebonyolítására, jégvédelemre... A kishegyesi községben az idén már felhasználták a pénz egy részét: a dűlőutak karbantartására és a jégvédelmi szolgálat működtetésére.

– Az idén tavasszal ebből a pénzből mintegy 15 kilométernyi dűlőutat tettünk rendbe, őszre az eddig megmunkált utakat még egyszer szeretnénk feljavítani, és újabb, legalább tizenöt kilométernyi dűlőutat rendbe tenni. Természetesen az a cél, hogy jövőre folytathassuk a munkát, esetleg komolyabb munkálatokba is belekezdhessünk. Ha egyik évben nem tudjuk felhasználni az állami földek bérletéből származó teljes bevételt, megtehetjük azt a következő évben is, vagyis akár fel is tudjuk halmozni a pénzeszközeinket – mondta Csóré Róbert polgármester.

• Az idei első munkálatok megkezdésekor mindjárt nyilvánvalóvá vált, hogy a dűlőutak sok helyütt ,,eltolódtak”, vagy ,,elvándoroltak” a kataszterben megjelölt helyükről.

– Valóban nagy gondot jelent az utak ,,eltolódása”. Többnyire az történik, hogy az úton közlekedők – eső után, sáros időben – a lapályosabb részeken, vagy egyik vagy a másik oldalról kerülik ki a pocsolyát, s ily módon az út is áttevődik az általuk használt vonalra. Az egyik esetben például az út nem kevesebb mint huszonöt méterre tolódott el az egyik szomszéd számlájára. Őszre és jövőre ezért az egyik legfontosabb feladatunk az lesz, hogy a lapályos részeken elvezessük a hirtelen lezúduló, vagy hóolvadáskor keletkező felesleges vizet. Természetesen a szakemberek, a mérnökök fogják megmondani, hogy egy-egy adott helyen milyen megoldás alkalmazható, vízgyűjtő árkot kell-e ásni az út mellé, vagy esetleg magát az utat kell feltölteni – nyilatkozta a polgármester.

A költségvetési terv szerint a község erre a célra 65 millió dinárt költhet, de mint Csóré Róbert kifejtette, a bérletekből nem folyt be a tervezett összeg. A végső adatok majd csak őszre tudhatók meg.

– A befolyó pénz nyilvánvalóan kevesebb lesz. Az sem lenne baj, ha mindet nem tudnánk elkölteni, hisz, mivel szigorúan céleszközökről van szó, így azok átvihetők a következő évre. Felhalmozhatók, és ugyanerre a célra vagy akár nagyobb beruházásokra is használhatók. Tudni kell továbbá, hogy a pénz egy része a jégvédelmi szolgálat fenntartására is fordítható, s mi ezt is tettük. A község területén öt kilövőállomás van, kettő Kishegyesen, kettő Szeghegyen és egy Bácsfeketehegyen. Az állandó ügyeletre fél éven át tíz embert alkalmazunk, részben minisztériumi támogatással. Ezenkívül szükség volt a tíz-húsz éves épületek felújítására és körülkerítésére is. Az idén több alkalommal is vizsgázniuk kellett. Eddig jól végezték munkájukat – hallottuk Csóré Róberttől.