A jelenlegi kishegyesi szennyvíztisztító
A héten megérkezett a kishegyesi községházára a leendő szennyvíztisztító terve, az ezzel kapcsolatos hatástanulmány, az építészeti terv, valamint a leendő szennyvízhálózat ötletterve. Ez valójában az első konkrét lépés a község mindhárom településére kiterjedő szennyvízhálózat és tisztító kiépítésében.
Mintegy harminc évvel ezelőtt, a vízvezeték-hálózat kiépítésével párhuzamosan valószínűleg gondolkodni kellett volna a szennyvízhálózat és szennyvíztisztító kiépítéséről is, de ez mindig elmaradt. Egyedül a faluközpontokban épült néhány száz méternyi szennyvízcsatorna mindenhol egy-egy kisebb tisztítóval, amelyek csak minimális tisztítást végeznek. A háztartások zöme szennyvízgödrökbe gyűjti az elhasznált vizet, amely természetesen onnan elszivárog, vagy ha már nem tűnik el, tartálykocsikkal szállítják el.
Csóré Róbert polgármester szerint a község az első lépést azzal tette meg, hogy megvásárolta a leendő szennyvíztisztítóhoz szükséges földterületet. Tavaly azután a Tartományi Területrendezési és Építészeti Titkárság pályázatán nyertek pénzt a tervek kidolgozására, és az első komplett terv, mégpedig a szennyvíztisztító felépítésére vonatkozó, meg is érkezett. A létesítmény a tervek szerint Bácsfeketehegyen a forgalmi csomópont és a leendő ipari park közelében épül fel, de hogy mikor, azt egyelőre nem lehet tudni.
– Most, hogy kész a tisztító terve, el lehet kezdeni az engedélyek beszerzését és véleményem szerint erre rámegy az egész esztendő, ha tudjuk, hogy milyen körülményes és hosszadalmas ezeknek a dokumentumoknak a beszerzése. Az első szakaszban a szennyvíztisztítónak és a hálózat gerincének kell elkészülnie. Hozzávetőleges számítások szerint ez legalább másfél millió euróba kerül. Csak abban reménykedhetünk, hogy az Európai Unióban továbbra is kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem és ennek megfelelően pénzt is szánnak rá – véli a polgármester.
A szennyvízhálózat kiépítésével valamelyest csökkenne a Krivaja szennyezettségi szintje, de sajnos ez a gond végérvényesen nem oldódik meg. Nem csak azért, mert a felső folyásnál is ugyanezt kellene megtenni, hanem azért is, mert a szennyező mezőgazdasági vegyületek jó része az esővízzel bele kerül a folyóba. Mint megtudtuk, a folyó menti települések legtöbbje a kishegyesihez hasonló fázisban van, elkészültek, vagy készülnek a tervek, és várják a pályázatokat. Egyelőre tehát a község mintegy ötezer háztartásának még várni kell a szennyvízhálózat kiépülésére, de az első lépések ennek érdekében már megtörténtek.
