Az élőújság résztvevői
A gazdasági világválság mélypontja minden jel szerint nálunk az idén várható, és ez mindenekelőtt a mezőgazdaságot érinti súlyosan. Az állam ugyanis semmit sem tesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a gazdálkodás helyzetét. A környező országokban mindenütt arra törekednek, hogy az európai uniós csatlakozás előtt megerősítsék mezőgazdaságukat, nálunk ez nem tapasztalható, és mindez egészen biztosan nem véletlen.
A fentieket Fremond Árpád parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja mondta szerda este a Kishegyesen, majd Bácsfeketehegyen is megtartott élőújságon, amelyet Magvető című mezőgazdasági mellékletünk abból az alkalomból szervezett, hogy megindult újabb nyereménypályázata. A pályázatról Halász Enikő főszerkesztő-helyettes és Tóth Bátori Erzsébet tájékoztatták a termelőket. Varga Attila, a Magvető szerkesztője az agrárium általános helyzetét ecsetelve rámutatott, hogy Szerbiában a becslések szerint mintegy 700 ezer gazdaság létezik, és ebből 450 ezret jegyeztek be, az pedig kétségtelen, hogy ez a szám is igen nagy. Egy Szerbia méretű országnak ötvenezer gazdaság lenne az optimális. Úgy tűnik, hogy kizárólag ez a cél vezérli az államot, hiszen szemmel láthatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a kisebbeket, többek között azzal is, hogy késve fizeti ki a támogatásokat. Nem az a baj, hogy a kormányzat a birtokok összevonására törekszik, hanem az, hogy ugyanakkor nem teremt lehetőséget más ágazatokban történő elhelyezkedéshez. Köztudott, hogy a munkanélküliek többsége mezőgazdaságból tengeti életét. Egy ilyesfajta politika tartósan nagyon komoly szociális gondokat okozhat.
Az élőújságon részt vett Miklós József, a pacséri Micra Kft. vezetője, aki szerint jelen pillanatban a malactenyésztés kifizetődőnek mondható, de ez esetben is az a gond, hogy hosszú távon senki sem tud tervezni, a kormány a mezőgazdaságot teljes egészében átengedte a piac kénye-kedvének.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy mit érdemes vetni az idén a tavaszi kultúrák közül. Eszerint egészen biztosan kukoricából lesz majd a legtöbb, de a legnagyobb hasznot a szója ígéri. E növény azonban – mint ismeretes – nagyon érzékeny az időjárásra, tehát nagy a kockázat. Ezért a termelők inkább a napraforgót részesítik előnyben. A cukorrépa az utóbbi időben elfogadható jövedelmet hozott. Az állattenyésztési ágazat a jelek szerint a legkockázatosabb.
