Az egészségügyi turizmus nem csupán a termálvizeket jelenti – A Kátai-tanya bejárata (fotó: Papp Imre)
A Kishegyesi Turistaszövetség vendége volt tegnap Pálinkás József, a Vajdasági Egészségturizmus Klaszter igazgatója és Szecsei Mihály, a szervezet vezetőségének tagja, akik ismertették a turizmus fejlesztésének lehetőségeit.
A Kishegyesi Turistaszövetség nevében Rind Kelemen Kornélia üdvözölte a vendégeket és a község képviselőit, Pál Károlyt, a képviselő-testület elnökét, valamint Ilić Dragan polgármester-helyettest. A szervezet bemutatásakor kiemelte, hogy fennállásának négy éve alatt számos turisztikai vásárra jutott el, s ennek köszönhetően ismertté vált nemcsak Vajdaságban, hanem az egész régióban. A szervezet vezetőségének pillanatnyilag a község turisztikai stratégiai tervének kidolgozása a legfontosabb feladata. Pálinkás József elmondta, hogy a klaszter jelenleg 18 községet ölel fel Vajdaságban, és sokat segíthet az egyesületeknek és a vállalkozóknak azzal, hogy felhívja a figyelmet a pályázatokra, segít megírni azokat, és akár partnereket is keres, főleg ha EU-s pályázati lehetőségekkel élnek. Mint mondta, az egészségügyi turizmus nemcsak a termálfürdőket és wellnesskínálatot jelenti, hanem a falusi idegenforgalmat, a kulturális sokszínűség bemutatását, a helyi jellegű rendezvényekben rejlő lehetőségek kiaknázását... Szecsei Mihály arra figyelmeztetett, hogy éppen az uniós pályázatok miatt a terveket az egész térség tendenciáit figyelembe véve kell kidolgozni. A klaszter által felölelt községek tágabb értelemben mindannyian a fél Európát érintő Duna-régióhoz tartoznak, másrészt nagyon fontos körülmény az úgynevezett tízes közlekedési folyosó, vagyis az autóút, amely észak–dél irányban szeli át a kontinenst Svédországtól Törökországig. Rámutatott arra is, hogy a foglalkoztatás reális növekedése szempontjából csak három ágazat jöhet számításba: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus.
A beszélgetés során kiderült, hogy az idegenforgalomhoz fűzött remények nem légből kapottak, hiszen a tartományban 1984-ben nem kevesebb mint 13,5 millió vendégéjszakát jegyeztek, ma Szerbiában ez a szám alig haladja meg a 6 milliót. Mint elhangzott, természetesen figyelemmel kell kísérni az európai uniós pályázatokat, de legalább ilyen fontos, hogy az állam is megfelelő mértékben segítse a turisztikai vállalkozásokat.
