Radomir Šuša a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa volt csaknem negyven éven át. A nagy tapasztalatokkal rendelkező szakember a napokban vonult nyugállományba. Négy évtizeden keresztül kísérte figyelemmel a fejleményeket a szántóföldi növénytermesztésben, tanácsokkal látta el a termelőket fajtabemutatókon és előadások keretében.
Elmondta, hogy sok minden megváltozott az utóbbi évtizedekben, ezért van szükség szemléletváltásra. Korábban a szakirodalom is az október 10-étől 21-éig terjedő időszakot tekintette a búza optimális vetési idejének. A klímaváltozás következtében ezek a dátumok kitolódtak, és valójában az utóbbi években már sikeres volt a decemberben, december elején elvetett búza termesztése is. Az időjárás pedig alakulhat úgy, hogy a november elején elvetett búza terem majd jól. Az optimális időszak lényegében attól függ, hogy milyenek az időjárási viszonyok, hogy mennyi nedvesség van a talaj felső rétegében. Hangsúlyozta, hogy a jó időben lehulló egyliternyi csapadék többet ér a vetés szempontjából, mint tízliternyi, nem jó időben érkező csapadékmennyiség.
Az árpának és a búzának már csak a vetésforgó miatt is ott kell lennie a vetésszerkezetben, és a repcével is hasonló a helyzet. Korábban annak optimális vetési idejét augusztusra tették, de ez is kitolódott egészen szeptember elejéig. A fajtamegválasztás is nagyon fontos: jóformán minden kultúra esetében érvényes, hogy a hosszabb tenyészidejű fajták többet teremnek. Igaz ez a kukorica esetében is. Ugyanakkor az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a 400-as és 500-as FAO érési csoportba tartozó kukoricák teremnek a legjobban. Ennek oka, hogy ezekre a fajtákra hullott optimális időszakban csapadék.
Šuša meglátása szerint a mezőgazdaságban nem rózsás most a helyzet. Ennek egyik alapvető oka, hogy jelentősen megváltoztak az arányok. Példaként említette, hogy egy kilogramm műtrágyáért most hat-hét kilogramm búzát kell adni, miközben olyan időszak is volt, amikor kevesebb mint egy kiló búza áráért lehetett például egy kilogramm NPK-műtrágyát vásárolni.
Radomir Šuša (Tóth Péter felvétele)
A tavalyi aszályt követően most az alacsony felvásárlási árak, az újratermelési anyagok évtizedek óta nem tapasztalt áremelkedése mellett a mezei pockok elszaporodása nehezíti a szántóföldi növénytermesztők helyzetét. A Topolya község területén tapasztalt idei invázió a korábbi évekénél is nagyobb. Mindeközben a gabonafélék iránt gyér a kereslet, az árak rendkívül alacsonyak.
A gazdálkodók általában a szántóterületek mintegy egyharmadán vetnek őszi kultúrákat, főként a vetésforgó miatt. Ezek zöme kalászos gabona és olajrepce. A vetés sikere, majd pedig a terméseredmény is több tényező függvénye. A szakemberek szerint figyelembe kell venni, hogy mi volt az elővetemény, milyen tarlót hagyott maga után, mennyi a földön a szármaradvány, milyenek a tápanyagviszonyok, milyen mértékű a gyomosodás, korábban milyen növénykórtani helyzettel kellett megküzdeni. Fontos szempont emellett a tábla vízellátottsága, a talaj felső rétegének áteresztőképessége, a humusztartalom és egyéb szempontok.
Mindenképpen ajánlott a fémzárolt vetőmag használata. A „padlásról” vetés terméscsökkenéshez, növénykórtani problémák kialakulásához vezethet. Az utóbbi években a különféle organikus termesztési módszerek keretében számos esetben csávázatlan vetőmagot használtak, ám fontos hangsúlyozni, hogy a csávázatlan vetőmag nem azonos az organikus vetőmaggal.
Nyitókép: A gazdálkodók a szántóterületek mintegy egyharmadán vetnek őszi kultúrákat, szinte csak a vetésforgó miatt (Tóth Péter felvétele)
