Egyelőre jól átteleltek az őszi vetésű kalászosok, a határ azonban igen tarka képet mutat nemcsak a kishegyesi község területén, hanem a tágabb régióban is, mivel az ősszel elhúzódott a búza és az árpa vetési időszaka. Az olajrepcét sem mindenki vetette el ugyanabban az időben. Október elejétől egészen december közepéig vetették a kenyérgabonát, így most parcellánként igencsak eltérő a növények fejlettsége. Vannak szépen bokrosodott és alig kikelt növények is. A fagyok nem tettek komolyabb kárt a növényekben, gombabetegségek sem jelentkeztek, viszont a rágcsálók, elsősorban a mezei pockok kártétele mindenhol észrevehető. Nemes Róbert mezőgazdasági mérnök, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet területi képviselője elmondta, hogy a jelenség ugyan több okra is visszavezethető, de köztük egyik nagy súllyal bíró, hogy kevés a róka. Az utóbbi időben számuk jelentősen megcsappant, egyrészt azért, mert kíméletlenül vadászták, másrészt megjelent a sakál, mely kiszorítja a kisebb testű, vörös bundájú ragadozót. Az aranysakál ismét elterjedt Vajdaság-szerte. A rókánál nagyobb állat, nem vadászik azokra a kis rágcsálókra, melyek a rókák táplálékául szolgálnak. Nemes szerint a rókák vadászatával, ha nem is tartósan, de egy időre fel kellene hagyni, mert tagadhatatlanul pozitív szerepük van a rágcsálók irtásában. Valamikor elsősorban azért nem szerették, illetve tűzzel-vassal irtották a rókákat, mert a tanyasi baromfiudvarokból tyúkokat is zsákmányoltak. Ma már ilyen szempontból elhanyagolható a róka kártétele, főleg azért, mert a hagyományos baromfitartás is háttérbe szorul. A rágcsálók viszont most természetes ellenségeik, a rókák és ragadozó madarak számának csökkenése miatt a kalászosokkal és az olajrepcével bevetett területeken is nagy számban vannak jelen. A kalászosokban is károkat okoznak, hiszen lelegelik a búza és az árpa levelét, de valamilyen szinten regenerálódni tudnak a növények. Az olajrepcénél már más a helyzet. A szakember véleménye szerint lesznek parcellák, amelyeken olyan jelentős lesz a kártétel, hogy tavaszra ki kell szántani a repcét, és mással próbálkozni helyette.
Nemes Róbert, fotó: Tóth Péter
A fejtrágyázást korábban csak februárban volt szokás elkezdeni, de voltak, akik már januárban elkezdték a műtrágya szórását. Ez mindig attól is függ, hogy milyen állapotban van a növényzet. Az éghajlatváltozás tetten érhető az utóbbi időben. Emiatt a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozóknak alkalmazkodni kellene a megváltozott körülményekhez. A hagyományos növényi kultúrák esetében a megfelelő fajta- vagy hibridkiválasztással lehet jó eredményeket elérni. De például a takarmánycirok beiktatása a vetésforgóba szintén jó eredményeket hozhat. Rámutatott, hogy ezt nem valami újabb hóbortként kellene felfogni, hiszen a cirok világszerte ismert, és nagy területeken termelt haszonnövény. De például a kukorica esetében is fontos, hogy a várható meleg és csapadékszegény nyári időszak miatt minél előbb földbe kerüljön a vetőmag. A fajtaválasztás mellett a tőtávolságra is oda kell figyelni a szakember szerint. Ami korábban optimális sűrűségnek számított, az mostanra már idejét múlta. A növények jobban viselik a száraz időszakokat, ha nagyobb a tőtávolság. De érdemes felülvizsgálni a befektetések arányát is. Sok esetben a nagyobb befektetés csak nagyobb veszteséget hozott az utóbbi években a szántóföldi növénytermesztésben. Ezért kell optimalizálni a ráfordításokat. A felvásárlási árak alacsonyak, ezért a költségek csökkentésével lehet nyereségessé tenni a termelést. Vannak, akik próbálkoznak ilyen új módszerekkel, például a szántás nélküli földműveléssel, és ők azok, akik azt mondják, hogy a költségeik alacsonyabbak, ugyan a hozamaik is alacsonyabbak, de hogy a jövedelmet így tudják optimalizálni.
A helyi termelők között sokszor viták alakulnak a szántással kapcsolatban. Vannak, akik néhány éve próbálkoznak a szántás nélküli műveléssel, vannak már tapasztalatok. A „no till”-nek, azaz szántás nélküli gazdálkodásnak Topolyán és környékén is vannak már követői, miközben sokan bírálatokkal illetik őket. Az eddigi tapasztalatok szerint a talaj eróziója csökken, ennek köszönhetően a szerkezete javul, a költségek is csökkenthetőek hosszú távon.
