Hat évvel ezelőtt ültette el az első málnatöveket, kislánya sugallatára, a pacséri Balunović Igor, takaros Bácska utcai házuk kertjében. Akkor még nem sejtette, hogy idővel családi vállalkozássá növi ki magát a munkaakció. A hivatásos tűzoltóként tevékenykedő családapa lépésről lépésre ismerte meg a málnatermesztést, a fortélyait és a feldolgozásában rejlő lehetőségeket.
– Szerbia Európában, sőt világviszonylatban is a vezető málnatermesztő és -értékesítő országok közé tartozik. A legtöbb ültetvényt az ország dimbes-dombos, hegyvidéki részén gondozzák, hiszen azt a klímát és azt a típusú talajt kedveli a gyümölcs. Szerencsére rátaláltam olyan Lengyelországban nemesített fajtákra, amelyek a mi bácskai, pacséri körülményeink között is jól érzik magukat. Az egyik a Polka folyton termő málna, a másik pedig a Polana. Először 500 tő került a földbe, majd miután a termesztése sikeres volt, egy újabb területre 4000 bokrot ültettünk a családommal, a közelmúltban további 300 tő szedret is elültettem – kezdte csillogó szemmel mesélni Igor, aki azt is elárulta, hogy ugyan igyekezett tanácsot kérni tapasztalt málnatermelőktől, de a legjobb és a leghatékonyabb tudást az ember a saját tapasztalatain keresztül szerzi meg. Kalkulációja alapján az a legkifizetődőbb, ha a gyümölcs értékesítését a termelésétől a végtermékig családon belül oldja meg, és maga juttatja el a vevő asztalára nyersen, fagyasztva vagy feldolgozva.
– Tavaly 2 tonna gyümölcsöt sikerült betakarítani. A szüret júliusban kezdődik, és a tövek az első fagyok beálltáig teremnek, tehát nálunk még novemberben is volt friss gyümölcs. Mivel az érett szemek érzékenyek, a málna szedését követően nagyon kevés idő áll a rendelkezésünkre, hogy a szebb szemeket különválogassuk eladásra vagy fagyasztásra. Nyáron, ha a gyümölcs nem kerül azonnal hidegre, rövid időn belül tönkremegy. Rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, és ezt figyelembe véve dolgozzuk fel, kizárólag hagyományos formában, nagymamáink receptjeit, módszereit alkalmazva. A málnaszörpünk üvegjeit például hevítéssel fertőtlenítjük, légmentesítjük csomagolás után. Ez persze azt is jelenti, hogy miután a vásárló kibontja a csomagolást, néhány nap alatt el kell fogyasztani. A friss és fagyasztott málna mellett készítünk lekvárt, likőrt, pálinkát is, sőt most már szederszörpöt és szederlikőrt is kínálunk – tudtuk meg a pacséri termelőtől, aki elmondta azt is, hogy van kereslet a nyers gyümölcsre, de rá kellett találniuk a piacukra. A gyümölcs nagy része Szabadkán talál vevőre, valamint a faluban, a környező településeken is van rá igény.
– Ezekben a napokban a málnatövek visszavágva várják, hogy beinduljon majd a tavaszi rügyfakadás. Természetesen, ahogy a legtöbb gyümölcsnek, a málnának is az lenne a legideálisabb, ha hótakaró fedné télen. Az időjárási körülmények erre a gyümölcsre is hatással vannak, leginkább nyaranta az erős napfénnyel gyűlik meg a bajunk. Fúrt kútból oldom meg a kánikulában a locsolást. Vegyszeres kezelést nem alkalmazok, a kártevőkkel szemben eddig sikerrel vettem fel a harcot természetes módon, azaz áztatott csalán levével csapkodtam meg a leveleket. Ez azért is bizonyult jó lépésnek, mert a csalán nagyon sok vasat tartalmaz, ami szintén hasznos a málnának. Gyermekeim gyakran forgolódnak a bokrok között, és sokszor mosás nélkül eszik meg a gyümölcsöt, és ugyanazt kínáljuk eladásra is. Tehát lelkiismeret-furdalás nélkül bocsátom áruba, mindenféle vegyszeres kezelés nélkül a gyümölcsöt – tudtuk meg Balunović Igortól.
Nyitókép: A bolti árnál jelentősen olcsóbban lehetett megvásárolni a nyers málna kilóját a pacséri termelőtől / Kazinczy Paszterkó Diana
