Habár a mögöttünk hagyott évek teleihez képest némileg hidegebb az időjárás, a növényeket megtámadó kártevők miatt néhány napig még ennél is keményebb mínuszokra lenne szükség a vegetáció ébredése előtt – tudtuk meg Fábrik Attilától, a bácskossuthfalvi Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének elnökétől, aki falubeli társaival együtt már javában készül a szervezet nagyszabású pálinkaversenyére, amelynek a díjait február 10-én kézbesítik az Echóban.
– Volt néhány nap, amikor a téli átlagtól magasabb hőmérsékletet mértünk, de szerencsére nem mutatkozott tartósnak, és nem indította meg a rügyeket. A múlt évben alig volt fagy, ami előhozott rengeteg betegséget, és az a gyümölcsész, aki nem reagált időben a vegyszerekkel, az biztosan nem szüretelt. Sőt, még az is alig, aki permetezett. A növények gombás megbetegedései mellett többféle rovarral is küzdöttünk. A monília nem kis kihívást okozott, s a legmeglepőbb az volt, hogy a szilvafákat is megtámadta – mesélte Fábrik, aki hozzátette azt is, hogy a levéltetű is jelentkezett, de a többi problémához képest az okozta a kisebb gondot.
– Nem kedveltem sohasem a permetezést és a vegyszeres kezelést, és eddig igyekeztem is kerülni. A múlt év viszont egyértelműen rámutatott arra, hogy ha nem permetezek, akkor egészen biztosan nem lesz termésem. Erre ékes példa a szőlőültetvényem, ahol a lisztharmat teljesen tönkretette a vörös szőlőt, némi fehér szőlőt tudtam csak betakarítani. Bevallom őszintén, el sem merem kezdeni számolni, hogy mekkora összeget költök a vegyszerekre, és hogy mennyi időm megy el rá – mondta szomorú hangon a bácskossuthfalvi gyümölcsész, majd az iránt is érdeklődtünk, hogy a múlt évben is tapasztalt extrém meleg nyár milyen hatással volt a fákra.
– Kétféle ültetvényem van, bent a faluban van lehetőségem locsolni, a határban levő gyümölcsöst viszont nem locsolhatom. Tavaly nem észleltem olyant, hogy megsínylették volna a fák a nagy meleget, elég jó termést tudtam betakarítani falun kívül. És a közelmúltban megvizsgálva a fák rügykezdeményeit, nem tapasztalok problémát. Bizonyos meteorológiai források az idénre még melegebb nyárral riogatnak. Az extrém meleg hatása azon is múlik, hogy a csapadék milyen időközönként érkezik a vidékünkre. Ami viszont egyre inkább érezhető, hogy jó hozamot locsoló- vagy csöpögtetőrendszerrel lehet elérni, és szerencsére ebben több pályázati forrás is a termelők segítségére van – tette hozzá Fábrik Attila. A szőlészet-gyümölcsészet kihívásairól szólt Gulyás László is, a Rizling oszlopos tagja, Bácskossuthfalva ismert gyümölcstermesztője, akit a Vince-napi venyigeszentelőn kérdeztünk.
– A szőlészek, így a bortermelők számára egyáltalán nem volt szerencsés a múlt év. Nagyon mostoha volt hozzánk az időjárás, ezért kénytelenek voltunk számos betegséggel szemben védekezni. Elsősorban a lisztharmattal és a peronoszpórával, így ősszel legjobb esetben is csak kb. 50-60%-os termést tudtunk betakarítani. A gazda ilyenkor nagyon szomorú, és önmagában keresi a hibát, vajon hol tévedett. De biztos vagyok benne, hogy a legtöbb esetben tévedésről szó sem volt, hanem a körülmények voltak mostohák és kezelhetetlenek, a gyakori permetezés ellenére is – mondta Gulyás László, aki tart attól, hogy ha nem lesz néhány napig kemény fagy, az idén is kemény esztendő elé néznek a gyümölcstermesztők.
Nyitókép: A gyümölcsösöknek nagy szükségük lenne néhány napos kemény fagyra / Kazicnzy Paszterkó Diana
