Igazi téli időjárásról nem beszélhettünk a mögöttünk álló időszakban, hiszen egy-két napot kivéve a sokéves átlag felett mozgott a hőmérséklet. A jelek szerint a hónapforduló után is kitart a megszokottnál több fokkal melegebb idő. Ennek következménye, hogy tovább nőhet a vegetáció naptárhoz viszonyított időelőnye. Felületes szemlélődéssel is megállapíthatjuk, hogy a természetes növényzet és számos kultúrnövényünk fejlődéstani állapota is több héttel előzi meg az ilyenkor szokásosat. A fás szárú növények nedvkeringése megkezdődött, a kajszibarack, a különféle szilvafajták már virágba borultak. A korai csonthéjasok rügypattanása is lezajlott, és más fajoknál is megfigyelhető az átlagosnál jóval korábbi kihajtás. Német István, ismert topolyai méhész, a községi méhészegyesület elnökségi tagja elmondta, hogy már február végén, ha csak szégyenlősen is, de megmutatták virágait egyes helyeken a pitypang, de százszorszépet, krajcárkát is lehetett kivirágozva látni. A méhecskék is előbújtak, és megkezdték a gyűjtögetést a szélcsendes, melegebb órákban. A méhész elmondta, hogy meglátása szerint viszonylag jól átteleltek a méhek. Nem kevesebb mint 35 éve foglalkozik méhészkedéssel, de ilyen korai tavaszodást még nem tapasztalt. Azt is elmondta, hogy nem szokása minden mézet elvenni a méhektől, de télire mindig rak cukorpogácsát is a kaptárakba. Tapasztalatai szerint ugyanis az úgy működik, mint a szobában az akkumulációs kályha. Nappal fölmelegszik, éjjel, amikor a levegő lehűl, az adja ki a meleget. A másik dolog, hogy éjjel, amikor lehűl a levegő, a pogácsa úgymond „izzadni” kezd, a hasznos kis rovarok pedig felhasználják a cseppeket. Március eleje egyébként az az időszak, amikor már rendszeresen kiszállnak a méhek, előtte azonban szokása orvosi sztetoszkóppal meghallgatni a kaptárakat. Ha egyenletes zümmögést hall bentről, az biztos jele annak, hogy minden rendben van a rovarokkal. Jelenleg 23 kaptárnak viseli gondját, ebből 20 biztosan jól vészelte át a telet, ami a sok éves átlagot nézve eleve jó eredmény.
A méz nagybani felvásárlási áráról, valamint a hazai üzletekben és piacokon esetlegesen megjelenő hamis mézről elmondta, hogy személy szerint nem igazán érintett. Mivel nem igazán nagy termelő, az évtizedek során sikerült kialakítani állandó vevőkörét, akikkel megvan a kölcsönös bizalom. Ahogyan fogalmazott, minden évben a „küszöbről” el tudja adni az értékesítésre szánt mennyiséget. Jelen van az olyan rendezvényeken mint a topolyai Expo, a karácsonyi és a húsvéti vásár, a mézvásár vagy a Vajdasági Parasztolimpia. Törzsvevőivel folyamatosan kapcsolatban van, és ha egy-egy mézfajta fogyóban van, jelzi nekik, van még pár kilogramm, és csak a következő pergetés után lesz például akácméz. Német István a községi méhészegyesület oszlopos elnökségi tagja. Az idén is szerveznek szakelőadásokat, ismert szakembereket, nagy tapasztalatokkal rendelkező méhészeket hívnak meg. Jó alkalmak ezek arra is, hogy tapasztalatokat cseréljenek méhésztársaikkal is.
Topolya községben nagy hagyománya van a méhészetnek. Minden év szeptemberében, a községnapi ünnepségsorozat keretében mézszentelőt és mézvásárt szerveznek, melynek hagyománya csaknem száz évre nyúlik vissza. Sokak számára a méhészkedés megélhetést vagy jelentős jövedelemforrását jelent.
Nyitókép: Német István rendszeresen részt vesz a topolyai rendezvényeken is / Tóth Péter felvétele
