Kiállunk az értékeink mellett

A március 15-én jegyzett nemzeti ünnepünkön az idén is összegyűltek Bácskossuthfalván a megemlékező polgárok és a magyarság közéleti képviselői, hogy a református templomban tartott ökumenikus istentisztelet után elhelyezzék a kegyelet virágait Kossuth Lajos mellszobra talapzatánál. Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének üdvözletét Magyar József belgrádi nagykövet tolmácsolta. A levél kitért arra, hogy 176 évvel ezelőtt a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett, a márciusi ifjak nemcsak felelős kormány, a cenzúra eltörlését és a törvények előtti egyenlőséget követeltek, hanem arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek a nemzetei együtt, egymás mellett és nem egymás romjain akarnak növekedni.
– A magyar szabadság őrtüzei ma is messzire látszanak, hirdetik, hogy mi, magyarok követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan vélt vagy burkolt törekvés ellen, amely őshonos kisebbségeink nyelvének, kultúrájának felszámolására törekedett – hangzott el.
– Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke ünnepi köszöntőjében visszaemlékezett a márciusi felkelők tetteire. Szavai szerint a meggyőződésükből fakadó elszántságuk a ma élők számára is példaértékű, mint ahogy az is, hogy kiálltak az értékeink mellett.
    • – Az akkori Magyarország déli végei számos hőst adtak a hazának az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején, így a zombori születésű, a Magyarországhoz hűséges büszke sváb embert, Schweidel József vezérőrnagyot, a nagybecskereki születésű Lázár Vilmos honvédezredest, Kiss Ernőt. És azokról az életüket áldozó ismeretlen katonákról sem szabad megfeledkeznünk, akik megvédték Szabadkát a kaponyai csatában, de büszkék lehetünk a kishegyesi csata, a perlaszi és a szenttamási ütközet magyar hőseire is – mutatott rá Bájity Borisz, és kitért arra is, hogy a 176 évvel történt események legfontosabb tanulsága, hogy a megmaradásunk záloga a közösségünk összetartó erejében rejlik.
– A világban zajló történéseket látva ma időszerűbb, mint valaha a forradalmárok célkitűzése. Szerencsére mi, magyarok kiállunk a szabadság és az összetartozás mellett, és az őseinktől örökül kapott hagyományos értékrendet hirdetjük ma is. Hamarosan ismét lehetőségünk lesz konkrétan is cselekedni ennek nyomán, hiszen júniusban európai parlamenti választások lesznek, és valamikor a nyár folyamán önkormányzati voksolásra is sor kerül Szerbiában – mutatott rá többek között a VMSZ alelnöke.   
Papp László tanácselnök tolmácsolta a település helyi közösségének üdvözletét, amely kiemelte, hogy habár a forradalom számos megpróbáltatással és keserűséggel járt, mégis a forradalmárok erős csillagai azok, amelyek erőt adnak és utat mutatnak.
– A mi falunk 1896 augusztusában közadakozásból állított szobrot Kossuth Lajos tiszteletére. Tudjuk, ez a szobor többet volt száműzetésben, mint a talapzatán. Mára nemcsak nemzetünk nagyjának állít emléket, de jelképévé vált annak a kis falunak és a lakosságának is, amely kitartóan őrzi a múltját és a hagyományát – húzta alá többek között a tanácselnök.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten Csáti Szabó Lajos református lelkipásztor hirdetett igét, a Zsoltárok könyvéből vett példabeszédből kiindulva hívta fel hallgatósága figyelmét a  forradalmi ifjak áldozataira, és arra, hogy ahogy nekik, úgy a mi cselekedeteinknek is van következménye. Tóth József plébános köszönetet mondott a mindenhatónak, hogy nemzetünk túlélte a forradalmat és az azt követő szabadságharcot, a megtorlás idejét, és hogy ma igyekszik jobbá tenni a sorsát. A bácskossuthfalvi rendezvényen tiszteletét tette egyebek mellett dr. Oláh Lajos, a Szabadkai Főkonzulátus vezető konzulja, dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Topolya és több más szomszédos község önkormányzatának képviselője, a társadalmi szervezeteink tisztségviselői.