A nagyobb méretű mesterséges fészekodúkat költőládáknak nevezzük. A gyöngybagoly számára alkalmas ládáknak két típusa ismert: az egyik igen méretes, sötétítő falakkal ellátott láda, a másik pedig az oszlopköltőláda, amelynek saját tartóoszlopa van. Az előbbiek általában épületek és templomok padlásaira, templomtornyok süvegterébe vagy nagyobb gazdasági és tanyaépületek padlásterébe, szénatároló pajtákba kerülnek kihelyezésre. Az impozáns méretű költőládák kihelyezése kétféleképpen történhet: a ládát a padlásra helyezik, aminek során a gyöngybagoly először a padlástérbe, majd a költőládába jut be; a másik mód szerint a költőláda az adott épület egyik nyílása mögött kap helyet, így a gyöngybagoly egyből a ládába tud bejutni. Az oszlopköltőládákat legalább négyméteres oszlopra állítják fel, amelyek gyümölcsösökben, tanyák mellett vagy gazdasági udvarok környékén találhatók olyan helyeken, ahol a gyöngybagolynak megfelelő táplálkozóterületek állnak rendelkezésére – tudtuk meg Sihelnik Józseftől, az Arcus Környezetvédő Egyesület titkárától, aki elmondta lapunknak, hogy költőládákat általában a kék vércséknek helyeznek ki, de szívesen foglalják el azokat a vörös vércsék, költhet bennük az erdei fülesbagoly, illetve a csóka is.
A Topolyai Művésztelep tetőterébe nemrégiben költőládát helyeztek ki (Topolya Község Művelődési Háza)
A gyöngybagoly számára a már említett nagyobb méretű költőládákat helyeznek ki, aminek folyamatát felmérés előzi meg – megállapítják, hogy az adott épületben vannak-e gyöngybagolyra utaló nyomok, ezt általában köpetek vagy ürítésnyomok alapján állapítják meg a szakemberek. Amennyiben ezek a nyomok frissek, érdemes kihelyezni egy költőládát. Ezeket a ládákat általában kettőtől négy évig terjedő periódusban találják meg a madarak. Az elfoglalást követő első, valamint második költést követően életük végéig az adott helyen és ládában költhetnek. A gyöngybagoly viszonylag hosszú életű madár, ugyanis akár tizenöt évnél többet is élhet, és akár élete végéig a kiválasztott költőládában költhet.
Ez egy nagyon jó módszer a gyöngybaglyok védelmére, mivel ritka és fokozottan védett madárfajról van szó. Az állomány erősítése szempontjából is fontos, hogy minél több költőláda kerüljön ki az arra alkalmas épületek padlásterébe. A ládák egész Közép-Bácska, valamint Magyarkanizsa, Zenta és Szabadka község területén megtalálhatóak, illetve újabban már Észak-Bánát területére is kerülnek ki ilyen ládák.
A gyöngybagolyvédelmi program 2008-ban vette kezdetét, tavaly Észak-Bánát kivételével 10 pár gyöngybagoly költött költőládákban. A program elindulása óta több mint 200 fióka repült ki a sikeresen költőládákból.
Nyitókép: Sihelnik József, az Arcus titkára szakszerűen helyezte fel a költőládát (Topolya Község Művelődési Háza)
