2025. április 18., péntek

Példát mutatni és nem panaszkodni!

Gróf Nádasdy Borbála, az egykori kegyúri család leszármazottja Topolyán

Katartikus erejű előadáson, történelmi kalandozáson vettek részt azok, akik jelen voltak a nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Borbála, a történelmi Nádasdy család tagja, írónő, korábban balettmester és színésznő, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetettje, Topolya kegyúri családja leszármazottjának előadásán. A beszélgetés alkalmával Jankovics Andrea színésznő a grófnőt kérdezte a megpróbáltatásokkal tűzdelt élettörténetéről, a magyarországi kemény évekről és a franciaországi emlékeiről, színésznői, balettoktatói éveiről, amikbe az 1939-ben született grófnő rendkívül nyitottan és derűsen avatta be hallgatóságát. Közben emlékeztetve mindenkit arra, hogy a nemzetünk csak úgy tudja túlélni a jelenkor megpróbáltatásait, ha sikerül megvalósítania az egységet és az összetartást. A Topolya Község Múzeumában megtartott beszélgetésen elsőként Radaković Marina igazgatónő köszöntötte a jelenlévőket, majd Tomik Nimród történész tartott visszatekintést és avatta be a hallgatóságot a Kray, a Zichy és a Nádasdy család Topolyához köthető múltjába, vagyis mesélt a grófnő elődeiről.

– Bevallom, korábban nem ismertem családom Topolyához köthető múltját, és nagyon meglepődtem, amikor Tomik Nimród felkeresett, és felkért a vendégeskedésre. Ez után ismerkedtem meg őseim itteni tevékenységével, és nagyon jóleső érzés volt, büszkeséggel töltött el minderről tudomást szerezni. És az is, hogy miután annyi megpróbáltatáson esett át a vidék, mégis megmaradt több, az őseim közreműködésével emelt, meghatározó épület, és bizonyos intézményeknek is van folytonossága. Ha az ember ismeri a múltját, akkor abból tudja építeni a jövőjét is. Fantasztikus élmény volt, ahogy fogadtak Topolyán, és az is, hogy lehetőségem volt ennyi ember előtt beszélni a múzeumban. Éreztem az emberek szeméből a felém áramló szeretetet, ami sokat jelentett számomra – nyilatkozta egyebek mellett a grófnő, akinek feltett szándéka ismét ellátogatni Topolyára, hogy a gyermekeinek és unokáinak is bemutassa az elődök emlékét. Többek között a dédnagyanyja és dédnagyapja támogatásával felépített Sarlós Boldogasszony-templomot is, ahol a grófnő vendégeskedésének tiszteletére délben több mint száz év után ismét megszólalt a kegyúri nagyharang, ft. mgr. Szakály József prépost, esperesplébános közreműködésével.

– Báró Kray Pál 1800-ban kezdte építeni ezt a kastélyt, ami ma a múzeum épülete, illetve az előadás helyszíne. A családnak köszönhetjük többek között azt, hogy mezővárosi rangra emelkedett Topolya 1806-ban. A Kray család topolyai birtoka több mint 8000 hold volt, ami az akkori Magyarország 30 leggazdagabb családja közé emelte, ezzel pedig előnyös házasságokat is tudott kötni. Férfiágon kihalt a Kray család, és a történészek hosszú időn keresztül nem kutatták tovább, hogy mi lett a női ággal. Az elmúlt időszakban Topolyán a betelepítés 275. évfordulója apropóján történészekből formálódott kis csoport igyekezett ezt a hiányosságot pótolni, így sikerült rátalálni a grófnőre, és felkérni az előadásra. Megtiszteltetés számunkra, hogy elfogadta a meghívást. Ez az este gyakorlatilag az újratelepítés évfordulóját ünneplő előadás-sorozat első állomása – tudtuk meg Tomik Nimródtól, aki arról is szólt, hogy a Topolya múltjával foglalkozó csoportot Pastyik László irodalomtörténész, Nagy Tibor, Morvai-Rácz Richárd, Német Klaudió történészek, Nagyidei Márk történész hallgató, Radaković Marina régész és Derkovity Anetta történészek alkotják.

– A Kray család tagjai és leszármazottai is meghatározott alakjai Topolya, a későbbi mezőváros fejlődésében. Férfiágon 1852-ben kihaltak a Krayok, de női ágon folytatódott a vérvonal. A trianon után a grófi családtól elvették a birtokai nagy részét, amivel ellehetetlenítették a korábbi tudatos közösségépítő életformájukat, majd később államosítottak mindent, ami után a kegyurak teljesen elveszítették szerepüket Topolyán – hallottuk egyebek mellett Derkovity Anettától.

A grófnő élettörténetét mintegy százan hallgatták a múzeumban (Kazinczy Paszterkó Diana)

A grófnő élettörténetét mintegy százan hallgatták a múzeumban (Kazinczy Paszterkó Diana)

Az esten Szabó Vilmos, az Aurora Beszédművészeti Műhely tagja olvasta fel Csokonai Vitéz Mihály Az igazság diadalma című versét. A rendezvényen a Magyar Nemzeti Tanácsot dr. Crnkovity Gábor, az Oktatási Bizottság tagja képviselte, valamint jelen volt többek között Szatmári Adrián községi elnök, a Vajdasági Helytörténeti Társaság mellett több civil szervezet, topolyai intézmény képviselője. Az estet megelőzően gróf Nádasdy Borbálát fogadta Szatmári Adrián polgármester, és a vendég a Juhász Erzsébet Könyvtárba is ellátogatott.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Jankovics Andrea és gróf Nádasdy Borbála (Kazinczy Paszterkó Diana)