Tetszetős portékájukról kevesen tudják, hogy mennyire egészségesek is egyben. Egy bajsai házaspár, Szép István és felesége, Ildikó elmondása szerint nem könnyű az ágazatban tevékenykedők helyzete. Régebben szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak, azon belül tejtermeléssel is, de nem volt kifizetődő, ezért a fóliasátras termesztéssel próbálkoztak, és ezt sikerült felfejleszteni. Először paradicsomot és paprikát termesztettek, majd fokozatosan szélesítették a kínálatot. Most már zeller, karalábé, uborka és más zöldségfélék termesztésével is foglalkoznak.
Kitapasztalták, hogy az időzítés fontos tényező, hiszen tavasszal dömping van például karalábéból. Ezért igyekeznek úgy időzíteni, hogy amikor a többieknek elfogy, ők akkor kezdik szedni.
– Az ember mindig variálgat ezekkel a terményekkel, hogy amikor nincs a piacon, akkor nekünk legyen, mert akkor egy kicsit jobb áron tudjuk eladni – nyilatkozta István, és hozzátette, hogy igyekeznek vegyszermentesen termelni, noha az értékesítés során ezt nemigen lehet valorizálni. Még a műtrágyahasználatot is marhatrágyával váltják ki. A szarvasmarhák tartásával ugyan felhagytak, és mint István figyelmeztetett rá, egy ilyen típusú gazdálkodás felépítéséhez évek kellenek. Ők együttműködnek egy helybeli tenyésztővel, aki ellátja őket istállótrágyával.
Az első fóliasátrakat önerőből létesítették.
– Munka nélkül maradtam, és akkor elmentem egy helyi lakatoshoz, hogy csináljon nekem fóliasátrat. Azt mondta, nem csinál. Kérdeztem, hogy miért, megbántottam-e talán. Azt válaszolta, nem, de tudja, hogy van hegesztőm, odaadja a hajtogatógépet, odaadja a rajzot, és magam megcsinálhatom. Így csináltuk meg a gyerekkel télen a fóliasátrakat. Mert régen sem volt olcsó mulatság, de most meg valóban nagyon drága. Éppen most voltunk Temerinben, akartunk egy nagyobb területet lefedni modern fóliasátorral, amelyiknek föl lehet az oldalait tekerni, és hálóval betakarni az oldalait, hogy a poszméhekkel benn a beporzást elősegítsük. Egy 30×30 méteres fóliasátor 12 ezer euróba kerülne. A poszméheket is meg kellene venni, azokból 70 euró volt már tavaly is egy dobozzal. Ilyen árak mellett egyelőre gondolkodunk csak, hogy érdemes-e bővíteni, hiszen a piacon a mi terményeink ára nem nő ilyen tempóban. Most van hat fóliasátrunk, a régiek, azokkal dolgozunk – fejtette ki István.
A kérdésre, hogy élnek-e a rendelkezésre álló községi, tartományi vagy köztársasági pályázati lehetőségekkel, elmondta, hogy banki hitel kamattámogatására és piaci stand bérlésének támogatására pályáztak az önkormányzatnál, és nyertek is korábban. A többit egyelőre önerőből csinálják, mert a beruházásokat ilyen körülmények között jól meg kell fontolni. Saját kút fúrását is tervezik öntözési célokra, de úgy vélik, jól meg kell gondolni, mert minden megdrágult, amit viszont ők termelnek, csak minimálisan, vagy nem is kerül többe, mint korábban. A palánták már tavaly is 50 dinárba kerültek, most a szezon végén viszont már 30 dinárra leengedték. István elmondta, hogy egy kecskeméti és egy holland cégtől szerzik be a kiváló minőségű vetőmagokat, melyek ára igen borsos: 500 paradicsommag 6900 dinárba került, egy tasak paprikamag tavaly 1500 dinár volt, idén 3000-be került. Elmondták, hogy idén többféle paprikával is próbálkoznak. Törekednek ugyanakkor teljesen kizárni, illetve minimalizálni a vegyszerhasználatot. A rovarok ellen feromoncsapdákkal védekeznek. A paradicsomot a gombabetegségektől szódabikarbónás oldattal védik meg. Ez nemcsak környezetbarát és vegyszermentes megoldás, de a vevők visszajelzései szerint jobb ízű, édesebb is a paradicsom tőle. Más kultúrákhoz Magyarországon szerzik be a bakteriális alapon ható gombaölő szereket, ami szintén organikus termelésben alkalmazható megoldás, de drágább, mint a vegyszeres védekezés. A burgonyát sem permetezik a bogarak ellen. Elmondta, korábban embert fizettek, aki kézzel összeszedte a bogarakat, de ez is nagyon drága megoldásnak bizonyult. Akkor kitalálták, hogy morzsaporszívókat vásároltak, és azzal gyűjtik be a krumplibogarakat.
István elmondta, többször megfordult a fejükben, hogy feladják, felhagynak a tevékenységgel. Hozzátette, hogy hívták vissza eredeti szakmájában dolgozni, toronydaru-szerelőnek.
– Elég nagy összeget kínálnak, de maradunk, próbáljuk továbbvinni ezt a kertészetet, hátha lesz majd jobb is a helyzet. A fiunk is hazajött külföldről a családjával, és már rájuk is számíthatunk – mondta Szép István, a bajsai kertészetükből származó szebbnél szebb paradicsomokat, paprikákat, uborkákat, valamint haragoszöld palántákat kínálva a topolyai piacon.
