Az újvidéki Zsidó Hitközség szerdán emlékezett meg a város és a bácskai zsidóságnak az európai koncentrációs táborokba, főként Auschwitzba történő deportálásának 79. évfordulójáról. Igor Crnobarac alpolgármester, Jelena Marinković Radimirović, a városi képviselő-testület elnöke, Mirko Štark, az újvidéki Zsidó Hitközség elnöke, a tartományi kormány és a SUBNOR képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Zsinagóga falán lévő emléktáblánál.
Igor Crnobarac a megemlékezésen elmondta, hogy minden évben ezen a napon nagy tisztelettel, ugyanakkor részvéttel emlékezünk azokra a polgártársainkra, akiket a korabeli hatalom a haláltáborokba deportált csupán azért, mert zsidók voltak.
– Most, 79 évvel később nehezen tudjuk elképzelni azt, hogy Újvidék utcáin ilyen bűncselekmény történhetett. Kötelességünk ápolni az áldozatok emlékét és ezt a hagyományt nemzedékről nemzedékre átörökíteni annak érdekében, hogy ehhez hasonló dolgok soha többé ne történhessenek meg! Nem tűrjük el semmiféle extremizmus és megosztottság megjelenését a városunkban! Újvidék, habár történelme során sokszor átélt már nehéz időket, és elszenvedett már nagy veszteségeket, mégis a multikulturalizmus és a tolerancia szimbóluma maradt – emlékeztetett Crnobarac.
A második világháború során a több ezres, újvidéki zsidóság csaknem fele megsemmisült. Az 1942-es januári razzia során több mint 800 zsidó vesztette életét. A második világháború vége felé, 1944. április 26-án a városban maradt mintegy 1900 zsidót, főként nőket, gyermekeket és időseket, a Zsinagógából a koncentrációs táborokba szállították. A világháború végére Újvidéken mindössze húsz zsidó polgár maradt. Nem sokkal később néhány százan visszatértek, főleg azok, akik a háborút partizánként, menekültként, vagy pedig Európa valamelyik koncentrációs táborában élték túl. A háború végét követően számos zsidó polgár kivándorolt Izraelbe. Erre Mirko Štark, az újvidéki Zsidó Hitközség elnöke is rámutatott, valamint elmagyarázta, hogy a második világháború végén megmaradt újvidéki zsidó közösség egy része Izraelben talált új otthonra.
– A megmaradtak, vagyis az utódaik alkotják a mai újvidéki zsidó hitközség magvát. Büszkén őrizzük szokásainkat, hagyományainkat és a tragikus sorsú nemzettársaink emlékét is. A deportálás tényének feldolgozása rendkívül nehéz mindannyiunk számára, viszont ugyanakkor intő példa is. Küzdenünk kell az erőszak, a rossz és a diszkrimináció minden formája ellen – hangsúlyozta Štark.
Nyitókép: Megemlékezők a Zsinagóga előtti udvarban (Fotó: novisad.rs)
