Január 9-én, kelet-európai időszámítás szerint 18 órakor az athéni Akropolisz Múzeumban az újvidéki önkormányzat, továbbá a múlt évben ugyancsak EKF-címet viselő, luxemburgi Esch-sur-Alzette és a litván Kaunas városok önkormányzatainak illetékesei jelképesen átadták a kultúra fővárosának kulcsait a görög Elefszína, Temesvár és Veszprém városok illetékeseinek.
Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke az ünnepségen úgy fogalmazott, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím megtestesít mindent, amiért az európai kontinenst értékelik, és mindazt, ami meghaladja kulturális gazdagságunkat is – a szabadság- és igazságérzet közös értékét, a békét és az emberi jogokat. – A kultúra Európa, Európa pedig mi vagyunk – üzeni Schinas.
Athén jelképes jelentőséggel bír a címátadás tekintetében, Athén Európa első kulturális fővárosa volt, innen indult útjára az EKF-titulus, amely minden évben átruházódik más és más európai városokra. 1985-ben Melina Mercouri színésznő, és Görögország akkori művelődési miniszter asszonya és Jack Lang francia kollégája itt indították be a hagyományt, amelynek alapvető célja a kultúra iránti vonzalom elterjesztése a társadalom minden szintjén, és ezáltal az általános, társadalmi-gazdasági fejlődés serkentése. Az EKF-cím a tudást, a kezdeményezőkészséget és a kreativitást ötvözi egy olyan, európai ötleten alapuló irányba, amely különösen pozitív változásokat generál mindegyik, érintett közösségben.
A címet jelképező üvegszobor alkotóját a híres, görög, Agénór föníciai király lányának elrablásáról szóló mítosz ihlette meg. A királylányról nevezték el kontinensünket
A titulus tegnapelőtti átadását Pascale Seil luxemburgi szobrászművész és üvegtervező alkotása szimbolizálta. Az alkotót Európa és a híres, görög mítosz motiválta, amely Agénór föníciai király lányának elrablásáról szól. Utólag kiderült, hogy kontinensünket róla nevezték el. A művészi alkotás különböző üvegrétegekből készült, amelyek mindegyike egy-egy európai országot jelképez, és az unió színei dominálnak benne: a kék és a sárga.
A kultúra minden polgár alapvető jogának számít, ezen jogunkat az Európa Kulturális Főváros cím által is megünnepeljük. A fővárosok egymás között új hidakat építenek, az elképzeléshez sok száz művész, kulturális intézmény és polgár csatlakozik, olyanok, akik részt vesznek egy új, kulturális történelem kiépítésében, és lefektetik a közös jövő alapjait. A projekt lényege az együttműködésben és a kapcsolathálózat építésében, valamint a tartós örökségben rejlik. A kulturális fővárosok, köztük Újvidék, tavaly is számos projekten keresztül dolgoztak együtt, ez a kapcsolatrendszer a rangos titulus örök emlékeként megmarad.
Nemanja Milenković, az Újvidék – Európa Kulturális Fővárosa projekt igazgatója hangsúlyozta, hogy az a tény, hogy három európai város összekapcsolódott az EKF eseményén keresztül, irányadónak számít.
– Három teljesen különböző, autentikus város, távol egymástól a közös európai értékeken keresztül sikeresen megvalósította Európa legjelentősebb kulturális projektjét. Ez a titulus minden város számára valódi kihívást jelent, azonban a koronavírus-járvány és a többi, olyan nehézség idején, amelyekkel jelenleg is mindannyian szembesülünk, a városok közötti szoros összekapcsolódás ténye a csodával határos. Ez a kapcsolathálózat talán a legjelentősebb örökség, amit Esch, Kaunas és Újvidék hagyományoz minden jövőbeni, EKF-címet viselő városra – emelte ki Milenković.
A leköszönő és az idei év kulturális fővárosainak képviselői, azaz a kulturális programplatformoké felelős menedzserek hétfőn Athénben találkoztak, az Akropolisz Múzeumban
Nancy Braunnak, az Esch 2022 projekt vezérigazgatójának véleménye szerint is az együttműködés az európai elképzelés szívében van.
– A Remix Culture elnevezésű programplatformunkon Esch a történelmet és a hagyományt ünnepelte, de ugyanakkor régiónk innovatív és kreatív potenciáljait is. Közösen bemutattuk a jövőnket azzal a céllal, hogy a projektünk a kultúra, a fenntarthatóság, az idegenforgalom és a találkozások lámpása legyen 160 eseményen keresztül, amelyek közül több még 2022 után is folytatódik – mondta Braun.
Virginija Vitkiene, a Kaunas 2022 projekt igazgatója szerint a tavaly megbizonyosodhattunk arról, hogy azok, akik nagyokat álmodnak, azok sokat elérhetnek.
– Ápoltuk a kultúrát, megerősítettük és közelebb hoztuk egymáshoz a közösségeket, életre keltettük az elhagyatott helyszíneket. Szeretett városunkat teljesen új fényben csodálhattuk meg. Az EKF-titulus nagy felelősséggel jár, de ugyanakkor hatalmas öröm is egyben. Hiszem, hogy a művészet akkor a legértékesebb, ha kérdéseket vet fel. Kívánom Elefszínának, Temesvárnak és Veszprémnek, hogy ne csak kérdéseket tegyenek fel, hanem válaszokat is találjanak a transzformatív kulturális élményeiken keresztül – üzente Vitkiene.
Michael Marmarinos, Elefszína 2023 művészi igazgatója hangsúlyozta, hogy számos tényezőnek kell összeállnia ahhoz, hogy egy ilyen nagyságrendű projekt megvalósulhasson.
– Úgy gondolom, hogy a legfontosabb, rejtett igazság, a minden Európai Kulturális Főváros számára a legmélyebb humanista üzenet így szól: a művészet összekapcsol. Ugyanazon a módon mindannyian a korlátok és a határok eltörlését ünnepeljük. Lehetőséget kaptunk arra, hogy egy rövidke év alatt a kultúra legyen az, ami megmutatja számunkra az utat. Mindannyian együtt – egyesült Európa. Elefszína neve egy fontos személy vagy esemény eljövetelét jelenti, és ebben a szellemiségben üdvözöljük ma mindegyik európai kulturális fővárosának képviselőit itt, Athénban – üzente Marmarinos.
Aliz Markovits, a Veszprém–Balaton 2023 projekt igazgatója emlékeztetett arra, hogy a rangos titulus átadásával tovább növekedett a projekt eszméje.
– Megtiszteltetés számunkra az, hogy az idén Elefszínával és Temesvárral osztozhatunk a címen. Szeretnénk ilyen és ehhez hasonló eseményekkel hangsúlyozni az EFK-cím jelentőségét az európai kulturális porondon – fogalmazott Markovits.
Aleksandra Rigler, a Temesvár 2023 projekt igazgatója szerint az idei év a kapcsolatok kialakításáról szól.
– Temesvár számára ez a titulus a kezdetektől fogva lehetőséget nyújt arra, hogy megerősítse a helyi közösségek közti kapcsolatokat, új kérdéseket vessen fel és új közönséget vonzon be. Büszkeséggel tölt el bennünket az, hogy az Európai Kulturális Fővárosok közösségének tagjaivá válhattunk, és azért is, hogy a román kulturális téren tevékenykedőknek tartós, európai együttműködésre és tapasztalatcserére adunk lehetőséget – mondta Rigler.
