Pótjegy, nem büntetés

Szeptember 1-jétől megdrágultak a vonatjegyek, de azok, akik a Srbijavoz mobilalkalmazásán keresztül vesznek jegyet, az eddigi 5 helyett, 10 százalékos kedvezményt kapnak. Azokkal viszont, akik jegy nélkül szállnak fel a vonatra, a jegyár mellett 500 dináros pótdíjat is megfizettetnek.

A Srbijavoz illetékesei emlékeztetnek arra, hogy pótjegyről van szó, nem büntetésről, de ez nem sokat számít azoknak, akik – ahogyan az elmúlt évtizedekben tették – a kalauznál akarnak jegyet váltani. A változtatás ahhoz vezetett, hogy a vasútállomások jegypénztárai előtt hosszú sorok alakulnak ki, ugyanis az említett, mobiltelefonos jegyvásárlás digitális útvesztőjén rendszerint csak fiataljaink tudnak keresztülvergődni. Ehhez ugyanis nemcsak megfelelő „know-how”, azaz jártasság szükséges, hanem kellő „felszerelés” (korszerű mobiltelefon és bankkártya) is, ami sokak számára még mindig ismeretlen vagy elérhetetlen. Az újítás nem a Srbijavoz vezetőségének szeszélye, az Európai Unió vasútvonalain is általában 5 eurós pótjegyet fizettetnek meg a jegykezelők.

A pótdíj nem vonatkozik azokra, akik olyan állomásról indulnak, ahol nincs jegypénztár vagy jegyautomata. A Belgrád és Újvidék között közlekedő vonat útközben 12 helyen megáll, leginkább azok vannak most bajban, akik a közeli településekről, Péterváradról, Karlócáról vagy Béskáról utaznak, naponta ingáznak.

A másodosztályú jegy ára az Újvidék és Belgrád között közlekedő Regio vonaton, amennyiben mobilalkalmazáson keresztül váltjuk ki, a korábbi 373 dinár helyett most 445 dinár. A Sólyomban Újvidék és Belgrád között most 661 dinárért „repülhetünk”, míg a retúrjegy ára 1100 dinár. A jegypénztárnál 734 dinárba kerül az egyirányú jegy, a menettérti pedig 1222 dinárba. Az árfekvésből egyértelműen kiderül, hogy a Srbijavoz ugyanazokat a gazdasági-ügyviteli irányvonalakat követi, mint a nyugati, azaz az Európai Unióban operáló fuvarozók. Az emberi (értsd: kalauz vagy pénztáros) beavatkozással történő adásvételnek ára van, a modern rendszerekben az emberi munka jelenléte mindig a legdrágább elem. A vonaton kívüli, pontosabban a idejében előre megtörténő jegyvásárlás azonban nem csupán azért előnyös, mert tehermentesíti a kalauzokat (akiknek a Srbijavoz közleménye szerint az a feladatuk, hogy az utazást biztonságossá és kényelmessé tegyék, nem pedig az, hogy jegyeket áruljanak), hanem azért is, mert a komplex algoritmusok által irányított, jegyeladási online platformok azonnali képet generálnak arról, hogy egy-egy vonatutazás iránt mekkora az érdeklődés, és a vállalat ennek függvényében alkalmazkodhat a piachoz.

Például: a karlócai szüreti napok idején az Újvidék melletti községbe induló vonatokra, hagyományosan, lehetetlenség felférni, de ha a Srbijavoz közlekedésmérnökei előre tudják, hogy nagyjából hány utasuk lesz egy-egy induláskor, szükség esetén pótvonatokat is indíthatnak.

Az online, illetve mobiltelefonos alkalmazáson keresztül történő jegyvásárlás tehát mindenképp előnyös újítás, a baj forrása abban lelhető fel, hogy társadalmunk legnagyobb része még éretlen az ilyenfajta innovációkra. Ha van is okostelefonunk, nem igazán tudjuk használni azt, az online fizetés is idegen számunkra, polgártársaink többsége nem bízik ebben, félti a pénzét. Megszoktuk azt is, hogy az e-uprava meg a hasonló, fancy nevű rendszerek gördülékenységi mutatói igen gyöngék, általában a papír- és pecsétalapú ügyintézés dominál továbbra is, beleértve a papírra nyomtatott vonatjegyet is.

Augusztus végéig a Srbijavoz munkásai 23 jegyautomatát szereltek fel a Belgrád–Újvidék vasútvonal mentén, az állomásokon, az év végéig további 35 automata telepítését tervezik. Ezek használata egyszerűbb, mint az online jegyvásárlás, a vállalatban remélik, hogy a sorban állás hamarosan a múlté lesz, és hogy az utasok megszokják, elfogadják az új, máshol már teljesen természetesnek számító irányzatokat.