Nem tagadhatjuk, hogy a napi események nem egyszer voltak perdöntőek abban, hogy írásunk témája mi lesz. A különleges egybeesések és a mai esetek múltbéli előzményei is érdekelnek bennünket, azok is, amelyek nem kizárólag csak Újvidékre vonatkoznak. Azokról az eseményekről, amelyek az Újvidék vonzáskörébe tartozó Temerin község vízvédelmi területével foglalkoznak, a ma már régmúltnak tűnő, 2013-ban jelent meg először hír. A Jegricska folyó iszaptalanítását az Európai Uniós pénzalapokból, pontosabban az IPA Határon átnyúló Együttműködési Program pénzéből finanszírozzák. Akkor mintegy 6 kilométer hosszúságban tisztították meg, amelynek eredményeként azt remélték, hogy javulni fog vizének minősége, gyorsabb vízáramlást is biztosíthatnak, a mintegy 190 ezer eurós befektetéssel. Majd 2018-ban, szintén ennek a projektumnak a keretében, ekkor már 1 758 680 euróra rúgó költségekről írtak, de már nem kizárólag Temerin, hanem Verbász község bekapcsolódásával. A Temerinben megtartott műhelymunka keretében, már nemcsak az iszaptalanításról, hanem a napjainkban már fokozottan szükséges öntözésben játszott szerepéről, a folyó vizének minőségéről és a Jegricska Természeti Parkban folyó tevékenységről, annak védelméről és a temeriniek Barapartjának tudatos védelméről beszéltek, még a nagyban gazdálkodók részéről is, akik akkor arról szóltak, hogy a növényvédő szereket tartalmazó üvegeket már nem mossák a folyó partján. A folyó mellett elterülő Természetvédelmi Parkban pedig tanösvény kiépítését irányozták elő.
De ezt megelőzően ekkor már 15. alkalommal szerveztek Temerinben Jegricska-parti Képzőművészeti Tábort, és abban az évben invitálták először az arra látogatókat jegricskai sétahajózásra, az erre külön kialakított, kéttörzsű csónakkal, amellyel a mintegy 7 kilométeres sétahajózás kb. egy óra hosszat tart. Azóta már ennek a projektumnak a keretében kiépült a majdnem négy kilométeres kerékpárút Temerin és a Barapart között, és ma már úgy néz ki, hogy a temerinieknek sikerült megvalósítaniuk egy régi tervüket, amelyekről az első hírek 1936-ban láttak napvilágot. Az akkor Újvidéken megjelenő magyar nyelvű napilap Kibővítik a Jegricska barát? cím alatt írt a kis folyó karbantartásának szükségességéről. Ebből az írásból azt is meg lehet tudni, hogy akkor a Jegricskáról, a Jegricska ármenetesítő és vízlecsapoló társaság viselt gondot. Az 1936 őszén Temerinben megtartott értekezletén megjelent mindenki, így Hódságtól kezdve minden érintett község képviselője, többek között azok az érdekelt magánszemélyek is, akiket érdekelt a folyócska sorsa. Az újság értesülése szerint a választmány a Jegricska kikotrását vette tervbe. Ekkor a „temerini szakasz megvételéről” is szó esett, amely akkor a temerini Fernbach család tulajdonában volt, és az, annak áruba bocsátását vette tervbe. „Azzal a tervvel is foglalkoznak, – legalábbis Temerinben ennek nagy tábora van –, hogy Temerintől kezdve a Jegricska-barát olyan szélesre és mélyre kotortassák ki, hogy a csatornai hajók is közlekedhessenek rajta és kapcsolják össze a Tiszával”. Így Temerin, Goszpogyinca és Zsablya közvetlen vízi összeköttetést kaphatna s az igen előnyös lett volna a közbeeső földtulajdonosoknak is, kik terményeiket víziúton sokkal olcsóbban szállíthatták volna el. Az akkori számítások szerint, maga a kotrás, a hajózhatóvá tétel nem került volna sokba, mert a hajózásra elegendő víz állna rendelkezésre, és csak Zsablyánál kellett volna nagyobb befektetést eszközölni, a Tiszába való beömlésnél, ahol a töltést kellett volna áttörni és zsilipet építeni.
Ez a „befektetés” akkor is igen „tekintélyes összeget” tett volna ki. Az újság véleménye szerint, a terv megvalósulása olyan horderejű lett volna közgazdaságilag, hogy érdemesnek tartották azzal komolyabban foglalkozni. A kormány segítségére, a partbirtokosok és az érdekelt községeknek is nagyobb összeggel kellett volna beszállniuk, hogy a terv megvalósulhasson. A folyót, mintegy 35 kilométer hosszan kellett volna hajózhatóvá tenni, ami 30–35 éves koncesszió mellett is kifizetődő lett volna, az állam, az érdekelt községek, a partbirtokosok és a koncessziótulajdonos számára is. Napjaink hírei szerint, az Újvidék közvetlen szomszédságát képező Temerinben, ma már lehet „sétahajózni” a védett Jegricskán, a „közgazdasági” számításokról, ezidáig, még nem esett szó. Ha díjazni lehetne ezt a kezdeményezést, akkor ez a díj az akkori ötletgazdát, az akkoriban Újvidéken megjelenő Reggeli Újságot illeti meg.
