Az Európa Kollégium Busszal a múzeumba programjának keretében a kollégisták Budapestre látogathattak. A buszban huszonkilenc kollégista és két nevelőtanárnő, Fődi Éva és Danyi Zsuzsanna utazott.
A kollégisták a Művészetek Palotájában működő Ludwig Múzeum Westkunst-Ostkunst című állandó kiállítását, valamint a Bosch+Bosch Csoport és a vajdasági neoavantgárd retrospektív kiállítását tekintették meg. Sugár Zsófia, a Westkunst–Ostkunst tárlat vezetője
elmondta, hogy az állandó kiállítás körülbelül 100 művet mutat be a budapesti Ludwig Múzeum gyűjteményéből, az 1960-as évektől napjainkig. A tárlat kurátora Fabényi Júlia, a múzeum igazgatója. A kiállítás tiszteleg az alapítók, Irene és Peter Ludwig emléke előtt. A Ludwig házaspárt a második világháború utáni időszak legjelentősebb műgyűjtői közé sorolják. – Öt évtizeden át tartó gyűjtésük során kollekciójuk 12 ezer alkotást számlál, és felöleli az ókori szobroktól kezdve a legextrémebb kortárs alkotásokig szinte az egész művészettörténetet. Nagy hangsúlyt kapnak a Pop art és a fotórealista, illetve a konceptualista alkotások, a ’60-as, ’70-es évek magyar neoavantgárd alkotásai, illetve a gyűjtemény úgynevezett főművei: Pablo Picasso, Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Chuck Close és Tom Wesselmann alkotásai. Festmények, szobrok, médiaművek, installációk, interaktív munkák egyaránt megfigyelhetők a válogatásban, mely valószínűleg 2020. január 26-áig lesz megtekinthető – magyarázta Sugár Zsófia tárlatvezető.
A Bosch+Bosch Csoport és a vajdasági neoavantgárd című kiállítást Szombathy Bálint, Nagyapáti Kukac Péter képzőművészeti díjas multimediális művész, valamint a kiállítás kurátora és egyben kiállítója mutatta be a fiatal kollégistáknak. Szombathy lapunknak a következőképpen nyilatkozott: – A nyáron volt ötven éve annak, hogy a Bosch+Bosch művészeti csoport megalakult Szabadkán, és ennek apropóján hoztuk létre a kiállítást. Az alkotói kollektívát a nemzetközi standardokat szem előtt
tartva működtettük, kozmopolita felfogásban gondolkodtunk már annak idején is. A kiállítás fő kivitelezője a zágrábi Avantgárdkutató Intézet és a Marinko Sudac-gyűjtemény. Természetszerűbb lett volna, ha Vajdaságból indul, mondjuk az újvidéki Kortársművészeti Múzeumból.
Budapestről Pécsre, majd Zágrábba, Belgrádba, a csehországi
Olomoucba és Krakkóba utazik a gyűjtemény, tekintettel arra, hogy ez egy közép-európai művészeti kollektíva volt nemcsak földrajzi értelemben, hanem abból kifolyólag is, amit szellemiségében képviselt. Ezek mellett november folyamán a szabadkai Városi Múzeum is kiállítással tiszteleg a csoport helyben található hagyatéka előtt.
Szombathy elmondta azt is, hogy az alapító Slavko Matković, továbbá Kerekes László, Szalma László, Csernik Attila, Ladik Katalin, Ante Vukov és az ő munkái mellett olyan művészek alkotásai is láthatók a kiállításon, akik ugyan nem voltak a csoport tagjai, de közel álltak
hozzá. Közéjük tartozott a csantavéri Markulik József és Tóth Gábor budapesti alkotó is. Az egyik teremben a helyi elődök alkotásai kaptak helyet, mint például Ács József festőé, a Magyar Szó valamikori képzőművészeti kritikusáé, valamint Petrik Pálé, aki a szabadkai Népszínház díszlettervezője volt a ’70-es években.
A kiállítást november 17-éig tekinthetik meg az érdeklődők.
A Ludwig Múzeum látogatását követően a kollégisták a Zichy-kastélyban található Kassák Múzeumba tértek be. Ott megismerkedhettek a névadó életével, munkáival, folyóirataival, korának eszméivel és az intézmény
létrejöttének történetével. Az egynapos program az ugyanott látható zágrábi Gorgona-csoport tárlatának megtekintésével zárult, melyen a látogatók a ’60-as évek banális és abszurd alkotásaival, antimagazinjaival, kollektív köztéri akcióval, „láthatatlan” és „csendes” munkáival szembesülhettek.
