Tavaly novemberben lépett életbe az illegálisan épült objektumok törvényesítését szabályozó új törvény, ami már sorrendben a hetedik olyan jogszabály, melynek az a célja, hogy befejeződjön a legalizáció. Ez a törvény abban tér el a korábbiaktól, hogy nem arra vár, hogy a polgárok önként kezdeményezzék a legalizálást, hanem az önkormányzatok építésügyi felügyelői indítják el a folyamatot bontási végzések kézbesítésével.
Aki jelenleg építkezik, az csakis engedéllyel tegye, mert rajtaütésszerű ellenőrzések várhatók (Gergely József felvétele)
A tavasszal Zenta községben is megkezdődött az illegális objektumok számbavétele. Tóth Eleonóra, a zentai közigazgatási hivatal építésügyi felügyelője elmondta, hogy ez idáig Tornyoson, Keviben és Bogarasban végezték el az összeírást és a bontási végzések kikézbesítését, és jelenleg a felsőhegyi illegális objektumokat veszik számba, majd Zenta következik:
– Tornyoson lakossági fórumot is tartottunk az új törvénnyel kapcsolatban. Igyekeztünk megértetni az emberekkel, hogy a törvényesítés olyan kötelezettség, amely alól nincs kibúvó, és ez a megfelelő alkalom arra, hogy elindítsák a folyamatot, ugyanis saját érdekük, hogy a házuk papíron is a tulajdonukban legyen. Meg kell állapítani, hogy a melléképületekre vonatkozóan most nagyon kedvező az ár, mert csak a privát földmérőt kell fizetni, meg azt a községi, tartományi és köztársasági illetéket, amely melléképületekre 5000 dinár. A műholdas felvétel meg a kataszteri térképek alapján Tornyoson több mint 700 épület bizonyult illegálisnak. Ide tartoznak azok az objektumok is, amelyekre kértek ugyan építkezési engedélyt, de nem vezették végig a folyamatot, tehát nem hívták ki a földmérőt, nem jelentették be a kataszterbe, és így nincs az objektum berajzolva. Emiatt többen reklamáltak is, ugyanis az emberek tíz-húsz éve nyugodtan ültek otthon azzal a tudattal, hogy az épületükkel minden rendben van, és a bontási végzés kézhezvétele után hozták is az engedélyeket, az viszont nem elegendő. Mi a fölvételről nem tudjuk megállapítani, kinek van engedélye, kinek nincs, csak azt látjuk, hogy az épület nincs berajzolva, a fényképeken viszont már látszik. Az az épület szerepel a kataszteri térképen, amelyre kikérték a használati engedélyt is nálunk az osztályon, és földmérővel felmérették, tehát egy földmérői vázlatrajz alapján a kataszterben be tudták rajzolni – magyarázta az illetékes.
Tóth Eleonóra kérdésünkre elmondta, hogy a tájékoztatás ellenére viszonylag kevesen reagálnak a bontási végzésekre. Főleg idősebb személyek kezdik el törvényesíteni az objektumukat, hogy az örökösöknek később ne legyen gondjuk:
– Nagyon lassú a folyamat. Mi sem tudjuk tartani az előirányzott tempót, ugyanis kevesen vagyunk, rengeteg munkát kell elvégeznünk, és az érintettek sem reagálnak olyan mértékben, ahogy elvárják. Kevesen jönnek, hogy elindítsák a törvényesítést, a felszólítottaknak kb. csak tíz százaléka, pedig szinte minden udvarban van legalább egy illegális melléképület. Az emberek még mindig úgy gondolják, ráérnek ezzel a dologgal – mondta.
A törvényesítéshez egyébként a következő dokumentumok kellenek: földmérőtől földmérési elaborátum, egy építészmérnöktől jelentés az épület jelenlegi állapotáról (ez melléképületek esetében nem kell, csak lakóépületek, ügyviteli helyiségek, középületek és olyan objektumok esetében kérik, melyek bruttó területe több mint 400 négyzetméter), valamint kell a tulajdonjogot igazoló okirat. A begyűjtött dokumentációt Zentán a közigazgatási hivatal építkezési engedélyeket kiadó alosztályán, a 23-as számú irodában kell beadni. A folyamat elindítása pénzbe kerül. Az illeték lakóépületek és lakások esetében 100 négyzetméterig 5000 dinár, 100–200 négyzetméterig 15 000 dinár, 200–300 négyzetméterig 20 000 dinár, 300 négyzetméter felett 50 000 dinár. Az illetéken kívül is van költsége a polgárnak, mert a kért dokumentumok is pénzbe kerülnek. A földmérők körülbelül 100 euróért készítenek földmérést, az építészek pedig átlagban 1 eurót kérnek négyzetméterenként az épület állapotáról szóló jelentés elkészítéséért.
Tóth Eleonóra hangsúlyozta, hogy aki jelenleg építkezik, az csakis engedéllyel tegye, ugyanis rajtaütésszerű külső ellenőrzésekre lehet számítani:
– A jelenleg zajló építkezéseket nem lehet becsúsztatni ebbe a tavaly novemberen életbe lépett törvényesítési folyamatba, az ugyanis csak azokra az épületekre vonatkozik, melyek 2015 novemberéig felépültek. Az illetékes minisztérium külső szakértői csoportokat küld Szerbia-szerte terepre, vagyis rajtaütésszerűen fogják ellenőrizni az építkezőket és minket, felügyelőket is, hogy büntetünk-e. Amelyik épületet tehát 2015 novembere után kezdték el építeni, és nincs rá engedély, azt le kell bontani, és kérik tőlünk a bontási terveket. Tehát nagyon kemény eljárást irányoztak elő a minisztériumban – fogalmazott a felügyelő.
