Zentán a községi képviselő-testület decemberben a már évek óta működő Stevan Sremac Helyismereti Alapítványt Stevan Sremac Szerb Művelődési Központtá alakította. Ugyanerre az ülésre a Zenta a Zentaiaké – Magyar Polgári Szövetség frakciója beadvánnyal fordult a képviselő-testülethez, hogy ezzel egy időben tűzzék napirendre azon javaslatukat, hogy a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központot alakítsák át magyar művelődési központtá, de a téma nem került napirendre. Az MPSZ december folyamán kétszer sürgősségi eljárással, egyszer pedig rendes eljárásban kérte a téma megvitatását, de eddig még nem tárgyaltak róla.
Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke szerint létkérdés kifejezetten magyar művelődési központtá alakítani a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központot, az akkor ugyanis egy új minőséget jelentene, és hangsúlyozottan az őshonos magyar kultúrához kapcsolódó dolgokkal, feladatkörökkel foglalkozna.
– Ez nem azt jelentené, hogy a későbbiekben nem szerveznének más nemzetekhez kötődő eseményeket vagy városnapi rendezvényt, mindent ugyanúgy végezne, mint eddig, de megnevezéséből adódóan kiemelkedően kellene foglalkoznia a magyar kultúrával. A Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ jelenleg egy közösségi, egy általános intézmény, mivel azonban Zenta vitathatatlanul a magyar kultúra védőbástyája, ahol 80 százalékban magyarok laknak, jár nekünk a nemzeti kulturális intézmény. Továbbra is a Thurzó Lajos keretében működne a Művelődési Ház is, meg a könyvtár is, meg a múzeum is, tehát ez csak egy plusz dolog lenne, amivel bővülne a tevékenysége. Nem mondhatjuk azt, hogy minderre ott van a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, mert az nem zentai intézmény, vagyis nem csak zentai dolgokkal foglalkozik. Most alkalmunk lett volna a szerb művelődési központ létrehozásával egy időben a magyar művelődési központ megalakítására is, de a várost vezető koalíció megakadályozta. Nekünk egyébként semmi kifogásunk sincs az ellen, hogy létrejött a szerb művelődési központ, azt viszont sérelmezzük, hogy a magyar központ ötletét lesöpörték az asztalról. A Szerb Haladó Párt részéről tanúsított ellenséges viselkedésen különösebben nem csodálkozunk, azt azonban, hogy a VMSZ tartózkodott a szavazáson, a magyar nemzeti érdekek elárulásának tartjuk. A Stevan Sremac Helyismereti Alapítvány szerb művelődési központtá alakításának anyagát a december 12-ei ülésre előző este kaptuk kézhez. Mi azonban nagyon gyorsak voltunk, másnapra elkészítettük a magyar művelődési központ létrehozásának javaslatát, és kértük, hogy sürgősségi eljárással tűzzék napirendre, de leszavazták. Ezután decemberben még kétszer kértük a téma napirendre tűzését, de mindig elutasították. A képviselő-testület elnökénél jelenleg is ott a javaslatunk. Ha továbbra sem tűzik napirendre, a közigazgatási bírósághoz fordulunk, hogy állapítsa meg az ügyrend megsértését, és kötelezze a testület elnökét az ügyrend betartására.
Perpauer Attila, Zenta község művelődéssel és oktatással megbízott tanácstagja elmondta, hogy a Stevan Sremac Helyismereti Alapítványt azért kellett szerb művelődési központtá alakítani, mert módosult a törvény, és ezentúl a költségvetésből nem lehet alapítványt finanszírozni.
– Hogy ezentúl is közvetlenül a költségvetésből tudjuk finanszírozni a tevékenységét, művelődési központtá kellett alakítanunk, de ezek után is ugyanakkora létszámmal fognak dolgozni, mint eddig, és ugyanannyi pénzt kapnak, mint korábban. Vagyis sem anyagilag, sem más téren nem csorbul a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ.
Úgy véljük, hogy nagyon jó, hogy Zenta községnek van egy kiválóan működő oktatási és művelődési központja, és hogy ez nem nemzeti jellegű, mert így tudja képviselni az egész községet. Ez az intézmény idén negyvenéves, és megfelelően foglalkozik mind a magyar, mind a szerb, mind a zsidó közösség művelődési ügyeivel, nem kell kihegyezni egyik nemzetre sem. Eddig is mindent megtett a magyar kultúra, művelődés és oktatás fejlesztéséért és fenntartásáért, és ez ezek után is így lesz.
Juhász Attila községi képviselő, a VMSZ zentai helyi szervezetének elnöke arra mutatott rá, hogy a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központban minden tevékenységi forma dominánsan magyar nyelven zajlik, és nem kell problémát kovácsolni ott, ahol egyébként nincs.
– A VMSZ nem zárkózik el attól, hogy Zentán létrehozzunk egy magyar művelődési központot, de azt nem ilyen formában és ilyen módon kell megtenni. Azt meg kell tervezni, ki kell dolgozni, nem fél óra alatt papírra vetni az ötletet, ahogyan az MPSZ tette. Nagy bajnak tartom, hogy az MPSZ reprezentáns képviselői nem vesznek tudomást arról, hogy Zentán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet épp a VMSZ politizálásának köszönhetően lelt alapokra, gyökerekre, és fontos, hogy a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ alapítói jogait a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja. Vagyis a Thurzó Lajos-központ gyakorlatilag sem igazgatót nem választhat, sem programot nem készíthet, ha az MNT mint a vajdasági magyarság autonómiájának legfölsőbb szerve jóvá nem hagyja, azzal egyet nem ért. A nemzeti érdekvédelem tehát más szintű és más formájú, mint ahogy egyesek demagóg és populista módon ebből megpróbálnak egyéni felfutást biztosítani kvázi nemzetvédelemmel. A nemzetvédelem tettekben mutatkozik meg, nem szavakban. Azt kell megvizsgálnunk, milyen valós tevékenységek zajlottak Zentán a magyar kultúra érdekében. Zentán a Thurzó Lajos művelődési központból alakult ki a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, abból hoztuk létre a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot, és amikor létrehoztuk a szerb kulturális alapítványt, amely most intézménnyé vált, azzal az volt a célunk, hogy olyan feltételeket tudjunk biztosítani a szerb kultúrának is, amelyek alapján önálló szerb kulturális életet folytathatnak. Zentán a magyar kulturális élet sokszínűségére, gazdagságára nem lehet panasz, és ezt megfelelően képviseli a Thurzó Lajos keretében működő Művelődési Ház, könyvtár, múzeum és felnőttoktatás is. Zentán a lakosság nagy többsége magyar, ezért a magyar kultúrának egyfajta intézményesített letéteményese a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, ahol az alapítói jogok gyakorlásában jelen van a Magyar Nemzeti Tanács. Abban a tervezetben, amit az MPSZ terjesztett elő, az MNT szerepét lenullázták, meg sem említik. Sajnálom, hogy nagy visszhangot keltünk a kvázi nemzetvédelemnek, és nem a valós eredményekről tárgyalunk, mert azok más képet mutatnak. Zenta példaértékűen oldja meg a kisebbségi kultúrát, és Zenta esetében ez a szerbség kultúráját jelenti. Ha nemcsak magunkban, zentaiakban gondolkodunk, hanem az egész vajdasági magyar közösségben, akkor ez a példaértékűség, ahogyan mi viszonyulunk a szerb kultúrához, vagyis esetünkben a kisebbségi kultúrához, záloga lehet annak, hogy azokon a vidékeken, ahol a mi nemzettársaink szórványban élnek, vagy szigetmagyarságként vannak jelen, hasonló kulturális intézményeket kapjanak. Ha nemzetstratégiában gondolkodunk, akkor a következetes politizálás visz bennünket előre és az mutat perspektívát.
Nyitókép: Fotó: Gergely József
