Véget ért Zenta város ünnepe. Ezúttal is gazdag program fogadta a Tisza-parti településre látogatókat úgy pénteken, mint szombaton. A koncerteken, a szórakoztató programokon és a vásári forgatagon túl az emlékezésnek is megvolt a helye és ideje, sőt egy testvérvárosi találkozó is lezajlott. A vasárnapi városnapi díszülés volt az ünnep protokolláris részének a csúcsa, melyen átadták Zenta község legrangosabb elismeréseit, ezt megelőzően pedig a Tisza-parton a zentai csata emlékhelyénél megkongatták az emlékharangot, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet virágait.
Koszorúzás a zentai csata emlékművénél (Fotó: Gergely Árpád)
Együtt az unió felé
A városnapi programok sorában kapott helyet a Europe for Citizens testvérvárosi találkozó, melyen Zenta öt testvértelepülésének delegációja vett részt. Dunaszerdahelyről, Tiszafüredről, Budavárról, Székelykeresztúrról és Kranjból érkeztek önkormányzati képviselők és civil szervezeti tagok. A találkozó pénteken nyitókonferenciával kezdődött a városházán, majd szombaton műhelymunkák zajlottak a Művelődési Házban. A program célja egymás kultúrájának a megismerése volt, valamint az, hogy a már az Európai Unióban élő polgárok megosszák tapasztalataikat azokkal, akik azon kívül eső területen élnek.
A szombati műhelymunka fő témája az euroszkepticizmus volt, ugyanakkor a tapasztalatcserére is hangsúlyt fektettek. A zentaiak megismerkedhettek az európai uniós gyakorlatokkal és szabályokkal, és bővíthették tudásukat. A résztvevőket három csoportra osztották, és minden csoportot külön moderátor vezetett.
Sztantity Szebasztián moderátor elmondta, hogy a műhelymunka folyamán arról beszéltek, hogy kinek milyen tapasztalata van az európai integrációval kapcsolatban.
A műhelymunkák során az euroszkepticizmus témát boncolgatták a jelenlévők (Fotó: Gergely Árpád)
– Szó esett arról, hogy mi az előnye és a hátránya az integrációnak. Előnyként a legtöbben azt említették, hogy több lehetőség áll a polgárok előtt, akár az utazás, a kereskedelem vagy a fejlesztések szempontjából. Az unió tagállamai számára bizonyos pénzalapok elérhetőek, amelyek segítségével fontos fejlesztések eszközölhetőek. Negatívumként az EU-s szabályozást hozták fel, hiszen az unión belül komolyabb feltételrendszereknek kell megfelelni, legyen szó iparról vagy az élet bármely területéről. A szlovén kollégák arra hívták fel a figyelmet, hogy fontos, hogy mindenki megtartsa a saját nemzeti identitását, másrészt, hogy érezni kell az európai kultúra és civilizáció részét, tehát rendelkeznünk kell európai identitással is – fogalmazott Sztantity Szebasztián.
A testvérvárosok küldöttségei a városnapi forgatagon is bemutatkoztak, saját standjuk volt, ahol szórólapokon hirdették városukat. Kérdezni lehetett tőlük, beszélgetni lehetett velük.
A lengyel pilóták emléke tovább él
Szombaton az ünnep egyik állomásaként a Népkertben megkoszorúzták a lengyel pilóták tisztleletére állított emlékművet is. Mint ismeretes, az emlékmű főhajtásként készült azoknak a pilótáknak, akik 1944. szeptember 10-én Zenta térségében hősi halált haltak küldetésük teljesítése közben. Szombaton Lengyelország Belgrádi Nagykövetségének nagykövete, Rafał Perl, Kamila Duda-Kavecka konzul asszony és Dominic Konječni katonai attasé helyezték el az emlékezés virágait. Zenta város önkormányzata nevében Czegledi Rudolf polgármester és Igor Stojkov, a képviselő-testület titkára koszorúzták meg az emlékművet. A Lengyel Nemzeti Tanács és a tiszaszentmiklósi Lengyel Baráti Társaság képviselői is lerótták kegyeletüket.
A lengyel küldöttség lerótta tiszteletét az emlékműnél (Fotó: Gergely Árpád)
– Legyen ez az emlékmű a bátor pilótáknak egy maradandó hely és egyben a hálánk jele is. A béke és a szabadság jelképe, ami örök emberi érték. Köszönettel tartozunk nekik, önfeláldozásukért. Nyugodjanak békében! – fogalmazott Kristina Stojek Perčić, a Lengyel Nemzeti Tanács elnöke.
Szeli István mellszobránál
A városnapi ünnepség részeként vasárnap délután megkoszorúzták dr. Szeli István akadémikusnak a Zentai Gimnázium előcsarnokában tavaly felavatott mellszobrát. Zenta 1921. szeptember 11-én született díszpolgáráról Juhász Attila, a községi tanács oktatásért és művelődésért felelős tagja emlékezett meg.
Juhász Attila beszédének elején kiemelte, hogy dr. Szeli István nemcsak a város szülöttje, hanem legalázatosabb polgára volt Zentának és a vajdasági magyar közösségnek, majd pedig életútját ecsetelve elmondta, hogy a Zentai Gimnázium tanulója, majd tanítója és igazgatója is volt. 1956-tól ’58-ig járási tanfelügyelő, ezt követően ’58-tól ’62-ig tartományi tanfelügyelő volt, 1963-tól 1983-ig, a nyugdíjaztatásáig egyetemi tanárként dolgozott, egyben az újvidéki Hungarológiai Intézet igazgatója is volt. Élete során komoly tudományos munkásságot folytatott, nagyon sokat tett a vajdasági magyarságunkért, a délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok kutatásában vitathatatlan érdemei vannak. Későbbi, idős korában is tovább bővítette Zenta helytörténetét – magyarázta a tanácstag, és hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a város számontartsa saját neves polgárait, azokat az embereket, akikre büszkék lehetünk, akik maradandót alkottak, és akik a közösségünket képviselik és képviselték, majd abbéli reményének is hangot adott, hogy az akadémikus a gimnáziumban úgy lel újból otthonra, hogy a diákoknak és a város polgárainak is példát állít.
