A budapesti Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet az új magyarországi médiatörvénynek eleget téve, a médiatanács megkeresésére egy Kárpát-medencei médiatérkép készítésébe kezdett. Ennek érdekében kérdőíveket küldtek szét Vajdaságban, Erdélyben és a Felvidéken az elektronikus és a nyomtatott sajtó feltérképezésére. Vajdaságban és a Felvidéken tanácskozásokhoz kötötték a kérdőívek feldolgozását, Erdélyben pedig a kérdőívekért felelős személyek kérdeznek, a feldolgozott adatokat pedig tudományos munka keretében juttatják vissza az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetnek. A kérdőívekben a magyarul, illetve magyarul is sugárzó rádióknak és televízióknak, valamint a magyar újságok és online kiadványok képviselőinek olyan kérdésekre kell választ adniuk, melyekből ki kell derülnie, milyen képzésekre lenne szükségük a szerkesztőségek tagjainak, milyen pályázatokon vesznek részt a médiumok, milyen körülmények között dolgoznak, milyen a műszaki felszereltségük, milyen a szórvány lefedettsége stb. A médiatanács ezeket az adatokat hasznosítja majd jövőre, Magyarország soros uniós elnöksége alatt.
A projektum keretében Vajdaságban már két olyan tanácskozás is lezajlott, melyeken feldolgozták a kérdőíveket. A Zentai Alkotóházban októberben az érintett televíziók képviselőit hívták össze, tegnap pedig a rádiósokat.
A tegnapi tanácskozáson a rádiók képviselőit Apró István, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet munkatársa és Tóth Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa köszöntötte, majd Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke és Szabó Róbert, a Műsorszolgáltatási Alap igazgatóhelyettese tartott előadást. Az MTI alelnöke a Kárpát-medencei tudósító hálózatról beszélt, a Műsorszolgáltatási Alap igazgatóhelyettese pedig az elmúlt időszak pályáztatási rendszerét vázolta, és előrevetítette, hogy újból beindítják a kifejezetten a határon túli médiumok részére kiírt pályázatokat, így nem kell majd az anyaországi médiumokkal közösen pályázniuk. A tanácskozáson a kiküldött médiaanyagok feldolgozását Siflis Gordán Klára, a projektum vajdasági koordinátora vezette. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a kitöltött televíziós és rádiós kérdőívekből egyértelműen az derül ki, hogy a magyar nyelvű tájékoztatás szempontjából a szórványmagyarság fehér foltnak számít:
– A szórványban magyar nyelvű televízió és rádió nem működik olyan szinten, ahogy kellene, ugyanakkor megfogalmazható az is, hogy a rádiók és a televíziók esetében is szükség van a munkatársak szakmai továbbképzésre. A kérdőíveket kitöltő intézmények többsége a magyarországi továbbtanulást, illetve az úgynevezett OKJ-s továbbképzést (kétéves szakmai továbbképzés) jelölte meg. A következő kérdéskör a műszaki felszereltségre vonatkozott. Ebből az derült ki, hogy a rádiók műszaki felszereltsége jobb, mint a televízióké. A pályáztatásokkal kapcsolatban az szűrhető le, hogy kevés a szerbiai és az anyaországi támogatás is, és meglepő módon sem a televíziók, sem a rádiók nem élnek az európai uniós pályázati lehetőségekkel. Szerintem ezért a Magyar Nemzeti Tanácsnak pályáztatási vagy pályázatfigyelő rendszert kellene kiépítenie, mellyel segíthetné a szerbiai magyar médiumok fennmaradását és működését. Többen megfogalmazták azt is, hogy több munkatársa lenne szükségük. Ha sikerülne megoldani a pályáztatást és a továbbképzést, akkor több új fiatal munkatársa lehetne a rádióknak, televízióknak
Az újságok és online kiadványok képviselőnek szervezett tanácskozás még hátravan, de úgy tervezem, hogy december közepére sikerül befejeznem azt a tudományos munkát, amely felöleli majd a kérdőívek adatait, tanulságait. Az MNT tájékoztatási tanácsosával abban egyeztünk meg, hogy a kérdőívek nyomán megírom ezt a munkát, és minden begyűjtött adattal együtt átadom az MNT-nek, hiszen ez egy olyan kataszter, melyet fel tudnak használni a tervezett médiastratégiában – mondta a projektum vajdasági koordinátora.
