Pénteken fejeződött be az ásatások második szakasza Felsőhegynél a Babin-tanyával szembeni templomdombon. A templomdomb első részét 2021 októberében tárták fel, aminek során a szakemberek geofizikai felvételek nyomán Árpád-kori templom maradványait és a temető egy részét találták meg. Tavaly megtalálták a harangtornyot, valamint a harang egy részét és különböző bronzból készült ékszereket, pénzérméket, szögeket, üvegedényeket, továbbá csontvázakat hoztak a felszínre. A mostani munkálatokat pénteken Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere is megtekintette. Az ásatások vezetője, Perica Špehar, a belgrádi Régészeti Tanszék egyetemi docense elmondta, hogy a projekt a belgrádi Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszéke és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet közös munkája, a fő finanszírozó pedig a kulturális minisztérium és Zenta város önkormányzata.
– Ez a terület a valamikori Kalocsai egyházmegyéhez tartozott, és itt húzódott a Kalocsa folyó, valamint a település is itt terült el ezen a síkon. A munkát szeptember 3-án kezdtük, és összesen 27 sírt tártunk fel, de sokkal több van még itt. Az egyik gyermeksírban üveggolyókra leltünk, valamint a templom freskóit is megtaláltuk, ami arra utal, hogy ez egy gazdag vidék volt. A templom három fő tartóoszlopát és a falak maradványait is megtaláltuk, és néhány ezüst-bronz pénzérmét is. Minden tárgyat a Zentai Városi Múzeumban fognak majd kiállítani. Most fejeztük be az ásatások második szakaszát, és jövőre következik a harmadik fázis, amely valószínűleg az utolsó lesz. Még drónnal lefényképezzük a területet, hogy jobb képet kapjunk róla, aztán 2023-ban folytatjuk az ásatást – mondta Perica Špehar.
Raško Ramadanski, az óbecsei múzeum zentai születésű régésze is részt vett a munkálatokban, és elmondta, hogy nagyon érdekes és jelentős leletekre bukkantak. Hozzátette, hogy egykoron több templom is húzódott ezen a területen, például a Paphalomnál, amely a mostani Brioninál található, valamint Bátkán és a Mákosban is.
Sok az új felfedezés a felsőhegyi templomdombon (Fotó: Gergely Árpád)
– A területen megtaláltuk a templom nélküli temető maradványait, majd következett az első templom a 12. század első felében, ezt onnan tudjuk, hogy II. Géza király pénzérméjét fedeztük fel. Később jött a tatárjárás 1241-ben, majd a magyarok visszatelepültek erre a vidékre. A templomot több szakaszban rombolták le, majd építették újjá, felhasználva mindig az eredeti alapot és a falak egy részét. A templom falában valószínűleg egy kis kunyhót fedeztünk fel, de ez még nem biztos, hiszen amikor lerombolták az épületet, a pásztorok felhasználták a templom egyes részeit, valamint a köveket és a téglákat is széthordták, ezért van ma itt olyan kevés. Szerencsére maradt annyi az alapokból, hogy meg tudjuk majd állapítani a templom pontos elhelyezkedését. Fontos megjegyezni, hogy ez egy viszonylag kis templom volt, de jelentős szerepet töltött be. Szépen ki volt festve belülről, nemcsak fehérre, hanem freskókkal is díszítve volt, akkoriban ez nagy luxusnak számított. A templomdombtól mintegy 250 méterre volt a település, amelyet már egyszer feltártunk, amikor húzták a gázvezetéket – mondta a régész.
Czegledi Rudolf hozzátette, hogy a freskók restaurálása van most folyamatban, és szeretnék az ásatások harmadik ciklusát is támogatni jövőre.
– A hároméves leletanyag alapján döntjük majd el, hogy látogathatóvá tesszük-e ezt a területet a turisták számára, vagy pedig egyes darabokat kiemelünk, és a múzeumban mutatjuk be őket. Jövőre még a templom másik részét kell feltárni, és értékes leletekre számítunk akkor is – mondta a polgármester.
