Ha stabilizálódik Szerbia gazdasági helyzete, akkor már jövőre kész lesz, ha nem, akkor 2013-ban. Az első fázis munkálatait megnehezítette és megdrágította a magas talajvíz. A létesítmény fűtésére még keresik a megoldásokat, olyan alternatív lehetőségekben gondolkodnak, mint a biomasszával vagy a földhővel való fűtés.
A zentai sportcsarnok építését négy fázisra osztották, és eddig az első két fázison vannak túl. Ez azt jelenti, hogy elkészült az épület váza, vagyis az alapja, a falak és a pince. Az első fázishoz tartozik még a tetőszerkezet, de azt a tél beállta előtt azért nem szerelték fel, nehogy kárt tegyen benne a nagy hideg. Slobodan Borđoški, a zentai polgármester tanácsadója elmondta, minden alapanyag megvan a vázhoz, de raktárban áll, és várják, hogy kitavaszodjon, ugyanis azt senki sem garantálta, hogy a rozsda elleni védőréteg, amit rá kell kenni, kibírja a hosszan tartó fagyokat. Arról is beszámolt, hogy tavaly, az első fázis építésekor nagyon magas volt a talajvíz, és ez pluszköltségeket eredményezett:
– Az alapok és a pince kiásásánál, az izolálásnál is problémát okozott a belvíz, többször beomlások lassították a munkálatokat. Hogy a vizet az építkezésnél és bármikor a jövőben el tudjuk vezetni, egy vízelvezető rendszert építettünk be. Ez olyan tétel volt, melyre nem volt előirányozva pénz. Az első fázisra a Tartományi Nagyberuházási Alap 61 millió dinárt különített el, majd egyeztetve a kivitelezővel és az ellenőrrel további 34 millió dinárt hagyott jóvá, később pedig a be nem tervezett munkákra még 10 milliót kértünk, így az önkormányzatnak tavaly egyetlen dinárjába sem került a sportcsarnok. Az építkezés második és harmadik fázisát összekapcsoltuk, és most tavasszal ez a folyamat veszi kezdetét. A 2008-ban átadott tervek szerint a második és harmadik fázis összesen 302 millió dinárba került, de azóta sokat veszített a dinár az értékéből, ezért reméljük, ezt a tartomány is figyelembe veszi. Akkor egy euróért 80 dinárt fizettünk, most meg 105-öt. Mire kiírják a tendert, egy euró már 110 dinár körül lesz, ezért ennek függvényében kb. 30 százalékkal több pénzt kellene erre elkülöníteni. Širková Anikó polgármesterrel a közelmúltban a Tartományi Nagyberuházási Alap illetékeseivel tárgyaltunk, és arról biztosítottak bennünket, hogy jövőre a zentai sportcsarnok az egyik legfontosabb befektetés lesz a tartományban. Nagyon szeretnénk, ha már jövőre felavathatnánk, de az építkezés tempóját teljes mértékben a gazdasági helyzet határozza meg. Ha a tartománynak lesz pénze folyósítani az előirányzott pénzt, akkor 2012-ben lesz kész, de ha marad ez a gazdasági helyzet, akkor örülünk, ha 2013-ra elkészül. Még rengeteg a tennivaló, építeni is kell még, a vezetékeket is el kell vezetni, a berendezést, a felszerelést is meg kell majd venni, és valamilyen fűtési módozatot is ki kell majd találni. A gázfűtés lenne a legegyszerűbb, de az megfizethetetlen, ezért alternatív fűtési lehetőségekben gondolkodunk. Elképzelhetőnek tartjuk a biomasszás vagy a geotermikus fűtési módozatot is, de bármilyen más lehetőség szóba jöhet. A sportcsarnok esetében még a vízelvezetést is meg kell oldanunk. Vagy egy mini víztisztítót csináltatunk, és valahol a hídnál engedjük bele a vizet a Tiszába, vagy a sportcsarnok vizét egy feldobóállomással a városi csatornahálózatra csatlakoztatjuk az Árpád utcán. A második megoldás költségesebb, de sokkal jobb, és én is azt támogatom.
Az idei költségvetésből 4200000 dinárt irányoztunk elő az építkezés körül felmerülő esetleges pluszköltségekre és az ellenőr fizetésére. Reméljük, pluszköltségeink nem lesznek, és csak az ellenőrt kell fizetnünk – mondta az illetékes.
Mint ismeretes, a sportcsarnokban 1700 ülőhely lesz, ennek fele rögzített ülőhely, a másik fele pedig mozdítható. A pálya többfunkciós, vagyis kosárlabda-, röplabda- és kézilabda-mérkőzésekre is alkalmas lesz.
