A közgyűlés folytatásában a jelenlévők elfogadták az egyesület tevékenységével kapcsolatos javaslatokat. Egyik ilyen javaslat volt az egyesület évkönyvének az elkészítése is s november 15-ig adtak határidőt a tagoknak, hogy küldjék el kézirataikat. Ezenkívül az egyesület tagjai szeretnének, az 1944/45-ös történésekkel kapcsolatban összegyűjteni az információkat, ami alapján elkészítenék azoknak a névsorát, akik a helytörténeti társaságban tevékenykedők szerint áldozatul estek a magyarellenes atrocitásoknak. Balla Lajos-Laci, a társaság elnöke ennek kapcsán a Magyar Szónak elmondta, hogy ezzel azt szeretnék elérni, hogy végre-valahára elkészüljön az áldozatok teljes, összesített vajdasági adatbázisa. Ballától megtudtuk azt is, hogy tárgyalást folytattak dr. Korhecz Tamással, az MNT elnökével egy kísérleti projektum terveinek az elkészítéséről. E program értelmében 5-6 vajdasági általános iskola ötödik osztályosai, illetve elsős középiskolásai számára bevezetnék a helytörténetet, mint iskolán kívüli tevékenységet abban a reményben, hogy ez, az MNT által részben, vagy pedig teljes mértékben alapított intézményekben kötelező szakkörként szerepelhessen.
Az összejövetel résztvevői ezt követően ellátogattak az I. zentai csata emlékhelyéhez, majd pedig megtartották a társaság őszi tanácskozását is, amelynek fókuszában ez a méltatlanul elhallgatott, s sokkal nagyobb megbecsülést érdemlő ütközet szerepelt. A tanácskozáson Nyilas Mihálynak, Magyarkanizsa polgármesterének a köszöntőjét követően a helytörténeti társaság elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, majd pedig dr. Blazovich László, a Szegedi Történelmi Levéltár nyugalmazott igazgatója, egyetemi tanár tartott előadást az ütközetről, aki után Márton László, budapesti irodalmár beszélt az I. zentai csatához kapcsolódó Testvériség regény trilógiájáról. A tanácskozás végén bemutatták az Adalékok Oromhegyes még meg nem írt monográfiájához című kiadvány 3., I. zentai csata című kötetét, amelyben a csatával kapcsolatban fellelhető magyar nyelvű anyagok olvashatók.
