Az elmúlt hétvégén a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban elindult az Identitás és Kisebbségkutató Műhely szórványvezetői képzése. A Bethlen Gábor Alap által támogatott, három hétvégére tervezett képzést a szórványstratégia javaslat kidolgozása előzte meg – tudtuk meg Zsoldos Brigittától, a képzés egyik szervezőjétől – aki elmondta, annak keretében javasolták a szórványközpontok kialakítását is, ahol olyan személyekre lenne szükség, akik megszerveznék az adott településeken élő magyarok életét, ugyanakkor kapcsolatban lennének a többi szórványközponttal is.
– A képzéssel lehetőséget kívánunk adni a szórványban, elszigetelten élő fiataloknak, munkanélkülieknek. Ha nem is ők lesznek a szórványközpontok vezetői, viszont elindítanak valamilyen kezdeményezéseket, akkor már van eredménye a munkánknak – hangsúlyozta Zsoldos Brigitta, aki szerint elég nehéz felhívni az elszigetelten élő szórványmagyarságnak figyelmét a képzésre. A 20 jelentkezőből végül 15-en vettek részt a képzés első előadás-sorozatán, amely péntek délután kezdődött. A képzés résztvevői a szórványstratégiáról tájékozódtak, de a szórvány fogalmáról is beszélgettek. Szombaton egyebek mellett a rendezvényszervezés alapjait sajátíthatták el a résztvevők Besnyi Szabolcs bácskossuthfalvi tréner segítségével.
– Amennyire lehetett, próbáltunk gyakorlati tudnivalókat átadni a képzés résztvevőinek. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a hallgatók már itt próbálkozzanak, hogy maguk készítsék el a projektumterveket, többféle szemszögből gondolják át egy-egy rendezvény hátterét, legyen szó akár biztonsági, technikai vagy marketinggel kapcsolatos kérdésekről – mesélte Szabolcs, aki hozzátette, mivel sokfelől, sokféle elvárásokkal érkeztek a képzés résztvevői, arra törekedtek, hogy konkrét dolgokról beszéljenek, viszont a végére egy általánosan alkalmazható rendezvényszervezési forgatókönyv alakuljon ki, amit alkalmazáskor ugyan módosítaniuk kell a hallgatóknak, de kiindulási pontként kiváló lesz ahhoz, hogy meg tudják szervezni a rendezvényeket.
A kurzus résztvevői között a legidősebb a tordai származású, de Csókán élő Tápai Tibor, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, azért jelentkezett, mert nagyon érdekli őt a szervezés, ezen belül a népművészeti rendezvények. Tápai úr, aki szavalóként és kórustagként huzamosabb ideje részt vesz Csóka művelődési életében, reményét fejezte ki, hogy a képzésen sikerül majd új tapasztalatokra is szert tennie.
A Nyugat-Bácskában, Zombortól észak-keletre lévő Nemesmiliticsről (Svetozar Miletić) érkezett Farkas Hódi Mária kérdésünkre válaszolva elmondta, főleg a kíváncsiság motiválta, ugyanakkor hallotta, hogy szó lesz a pályázatírásról is, és ezért jelentkezett.
– Nemesmiliticsen is nagyon kevés a magyar, ezért arra törekszünk, hogy valamilyen módon összefogjuk őket. Annak a reményében jöttem ide, hogy megtanulom a módszereket, miképpen tudnék ebben segíteni – magyarázta Mária, aki elmondta, rendezvényszervezéssel ugyan még nem foglalkozott, de a művelődési egyesület tagjaként a faluban élő magyar gyermekeket tanítja népzenére, népdalokra, és nagyon örül annak, hogy részt vesz az előadássorozaton.
A képzés második hétvégéjén résztvevők elsajátíthatják, mi is egy vezető feladata, ezenkívül megismerkedhetnek a menedzsmenttel, a marketinggel, a kommunikációval és a hálózatokkal kapcsolatos alapokkal is, de foglalkoznak majd a pályázatírás alapjaival és a pályázati forrásokkal is. Az utolsó hétvégére tanulmányutat terveznek, amely során a képzés résztvevői megismerkednek a tömbbeli területekkel, köztük Szabadkával is. A hallgatókat olyan intézményekbe, illetve civil szervezetekhez viszik majd el, amelyek már hálózatban működnek. A tanulmányút nemcsak a szervezetek munkájával való megismerkedés miatt lehet hasznos számukra, hanem a kapcsolatteremtés miatt is.
