A zentai városi parkból összesen 17 öreg, beteg fát távolítottak el (Fotó: Horváth Zsolt) Sok zentai felháborodott azon, hogy az elmúlt napokban több fát is kivágtak a készülőfélben lévő szökőkút körül, annak ellenére, hogy a község polgármestere korábban azt nyilatkozta, az új létesítmény építése miatt nem fognak fákat kivágni. A későbbiekben viszont kiderült, hogy 17 fát mégiscsak kénytelenek kivágni, mivel a szakemberek írásos véleménye szerint egyrészt öregek a fák, másrészt nem igazán esztétikusak, és közülük több is beteg, ezért előbb-utóbb el kell távolítani őket.
– Amennyiben most, a munkálatok folyamán nem történt volna meg a fák kivétele, akkor két-három év múlva kellene kivágni őket, ezért a szakemberek javaslatára úgy döntöttünk, inkább most végezzük el a fák kivágását, mintsem néhány év múlva, amikor kárt kellene tennünk az új szökőkútban is – nyilatkozta a téma kapcsán Širková Anikó, a község polgármestere, aki hozzáfűzte, hogy természetesen új fákat ültetnek a kivágottak helyébe.
Homolya Ákos kertészmérnök, a községi közigazgatás kommunális és lakásügyi osztályának a zöld felületekért felelős szakértője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt elkészítették a városi park fakataszterét, amelynek során a fák állapotát is megvizsgálták, és már akkor sikerült megállapítaniuk, hogy a szökőkút körül eléggé rossz állapotban vannak a fák. – Összesen 17 fáról van szó, ebből 12 hárs és 5 vadgesztenye. Az összes hársfánál már jelentkezett a csúcsszáradás, ami lényegben azért következett be, mert egykoron túl sűrűre, egymástól mindössze négy méterre ültették őket, pedig valójában 8–10 méteres távolságra kellett volna – nyilatkozta Homolya Ákos, aki hozzátette, hogy a csúcsszáradás metszéssel nem orvosolható, mivel puhafáról van szó, ami a metszés helyén könnyen rothad. A vadgesztenyékkel kapcsolatban elmondta, hogy azok a vadgesztenyelevél-aknázómoly által fertőződtek meg, annak ellenére, hogy a kommunális vállalat több-kevesebb sikerrel permetezi ezeket a fákat, mivel e fák már a nyáron lehullajtják a levelüket. A vadgesztenyelevél-aknázómolynak egyébként az egyetlen tápnövénye a fehér virágú dél-európai vadgesztenye. A városi vadgesztenyefasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője, ami ellen meglehetősen nehéz vegyszerekkel védekezni. (Forrás: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma – a szerző megjegyzése).– Esztétikailag és funkcionálisan sincs szerepük ezeknek a fáknak, és ezért gondoltuk azt, hogy ha már itt munkálatok folynak, akkor vegyük ki őket, és helyettük ültessünk gömb koronájú díszmeggyfát, amiről tudni kell, hogy nincs termése, viszont áprilisban nagyon szépen virágzik – magyarázta a szakember, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, nemcsak a parkban, hanem a Tisza-parton is elég rossz állapotban van a fák nagy része.– Ezek közül a legrosszabbakat kivágjuk, vagy amennyire bírjuk, megmetsszük, de ezt csak akkor csináljuk, amikor már nagyon fontos, mert amint hozzányúlunk a gesztenyefákhoz, az emberek azonnal felháborodnak, holott ha egy kicsit szakértői szemmel is néznék ezeket a fákat, meglátnák, hogy köztük nagyon sok veszélyes – nyilatkozta a szakértő, aki megjegyezte, hogy jelen pillanatban a város utcáin is vizsgálják a fák állapotát, csak elég lassan haladnak, mivel egyenként lemérik a magasságukat, átmérőjüket, egészségi állapotukat is. Homolya Ákos hozzátette még, hogy a Jovan Đorđević utca másik oldalára is oszlopos galagonyát szándékoznak ültetni. A facsemeték már megérkeztek Zentára, és egy-két héten belül elültetik őket.
