Add tovább!

Boldog szülőkkel és nagyszülőkkel telt meg szerda este a zentai Művelődési Ház színházterme, akkor tartották ugyanis a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ néptáncosainak és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet népzenészeinek közös karácsonyi műsorát.
Az egybegyűlteket először Burány Hajnalka, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója köszöntötte, aki beszédében úgy fogalmazott, hogy a fiatalok őszinte örömmel és lelkesedéssel közvetítik a hagyományokat. Elmondta, ez megérinti a szívünket, és rámutat arra, mennyire fontos a kulturális örökség ápolása és továbbadása az utókor számára. Felszólalásában hozzátette, a hagyományok őrzése és ápolása olyan értéket jelent, amely a múltból merít erőt és a jövőhöz ad inspirációt.
A már hagyományos ünnepségen ezúttal a Sercegő, a Parázs, a Szikra és az Ispiláng tánccsoport egy nagy közös előadással kápráztatta el a nézőket, aminek során igyekeztek bennünket a mese világába kalauzolni, és Jézus születésének történetét mutatták be. A koreográfusok, Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs így fogalmaztak az előadással kapcsolatban: 
 

„Amikor mesélünk, vagy mesét hallgatunk, az olyan ajándék, amely nem kerül semmibe, mégis nagyon sokat ér. A mesélőnek és a közönségnek is egyaránt olyan pillanatokat és élményt nyújt, olyan erőt közvetít, amely építi, gazdagítja, megerősíti és segíti megtartani az emberi kapcsolatokat. Mesénkben a szó és a hang, a dal és a mozdulat lélektől lélekig száll, annak a legmélyebb rétegeiben hagy nyomot. Mi pedig hisszük, hogy a világunk folyamatos és gyors változása mellett igény van a hagyományosra, az állandóra, a változatlanra, az örök érvényű kapaszkodókra és a támpontokra is.”
Az összeállításban mesélőként Sóti Luca is közreműködött, ő volt az, aki a táncos, zenés részeket összekötötte aranyos mesemondásával. A legkisebbek népi játékokat adtak elő, és ahogyan nőtt az életkor a táncosoknál, úgy lett egyre komolyabb a koreográfia is. A hagyományos népzenei dallamok mellett az előadás elején és végén Csondor Kata Add tovább! című szerzeményét énekelték közösen.
 

Miután a táncosok elkápráztatták a nézőközönséget, jöhettek a fülbemászó karácsonyi muzsikák, ugyanis a VMMI népzenészszakcsoportjai is színpadra léptek. Elsőként a Kistücsök vonóscsoport mutatkozott be, majd Vörös Márton furulyaszólista, és ők azt a reményt is megcsillogtatták, hogy a jövőben is lesz olyan generáció, amely továbbviszi a népzenét. 
A műsorban a felnőttek is büszkén mutatták be a népzene iránti szeretetüket. A soraikból kikerülő Vadgesztenye citeracsoport ezúttal nem kimondottan ünnepi muzsikákkal készült, hanem bordalokat adott elő. Karácsonyi melódia ide vagy oda, a citeramuzsika megidézte azokat az időket, amikor nagyanyáink, nagyapáink összegyűltek és együtt énekeltek. 
A vonósszekció felnőtt- és középhaladó csoportja is bemutatkozott. Előadásuk előtt elárulták, hogy a csoport tagjai közül néhányan már régebben is zenéltek, emellett a családjuktól sem áll távol a hagyományos muzsikaszó. Visszatérésük a népzene világába hű bizonyítéka a népi kultúra iránti elhivatottságuknak. 
A karácsonyi műsort a Gyöngysziget citerazenekar zárta, amelynek tagjai azt vallják, munkájukat az összetartó csapatmunka és a tökéletességre való törekvés jellemzi. A gyermekek ösztönzése az egyik fő feladatuk, és szeretnék, ha a citera és a népzene varázsa még több emberhez eljutna. Ezen törekvésük sikeresnek mondható, hiszen az oktató mellett csak fiatalok muzsikáltak a színpadon.
A táncos- és népzenészcsoportok különlegessége, hogy nemcsak baráti, hanem családi kapcsolatok is jellemzik őket, hiszen nem kevés szülő-gyermek és testvérpár van a tagjaik között.
A szervezők több ízben is hangsúlyozták, hálásak a Csoóri Sándor Alapnak, amiért egész évben támogatja a táncosokat és a népzenészeket. A nézők pedig azért, hogy ilyen csodálatos produkciókkal lepik meg őket nemcsak ilyenkor, hanem az év folyamán többször.