Együttműködés és tervezés

Miután pénteken a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségén átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismeréseit, szombaton, még mindig az ünnephez kötődően, a Kárpát-medencei meghívott vendégekkel kulturális fórumra került sor a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet székházában.

Az eseményen jelen voltak a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet képviselői, valamint anyaországi, horvátországi, felvidéki, észak-macedóniai és boszniai magyar szervezetek képviselői.

A résztvevőket elsőként Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte, majd Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke szólt az egybegyűltekhez. Jelen volt Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának kultúrával megbízott tagja is, aki ismertette a vendégekkel a hamarosan elfogadásra kerülő Vajdasági Magyar Kulturális Stratégiát. Az esemény ezt követően két szekcióban zajlott, megtartották a Kárpát-medencei közművelődési kerekasztal fórumát, valamint az ernyőszervezetek tanácskozását.

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke elmondta, hogy a délvidéki központi ünnepséghez régóta hozzátartozik a Kárpát-medencei közművelődési fórum, amikor a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága egy külön napot szentel magának.

– Ennek keretében egyrészről a Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek vezetői, illetve az ernyőszervezetek vezetői képviseltetik magukat, akik a diaszpórában és a Kárpát-medencében tevékenykednek. Mindez az jelenti, hogy van a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak egy fóruma és van az ernyőszervezeteknek is egy külön fóruma, de közös szekcióval indítunk, és utána mindenki átbeszéli a saját éves terveit. Számunkra azért is fontos mindez, mert idén 75 éves a felvidéki Csemadok, az ottani magyar ernyőszervezet, nagyon fontos számunkra az is, hogy tavaly együtt ünnepelhettünk a szarajevói magyar egyesülettel, amely szintén jubilált, ugyanakkor szoros a kapcsolatunk a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségével és a Banja Luka-i magyarsággal is. Ezeket a kapcsolatokat évről évre ápoljuk, és nem csak olyan eseményeken, mint amilyen ez a mai nap, de itt megtalálhatjuk azokat az együttműködési, fejlesztési pontokat, amelyek az egész évet meghatározzák. Ez a fórum a belső körös megbeszélés, ugyanakkor baráti is, mert azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy barátként segítsük egymást – hangsúlyozta Sutus Áron.

Kormányos Katona Gyöngyi, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója azt emelte ki, hogy fontos hálózatban gondolkodni, egymást segíteni és ez a nap is erről szól:

– 2008-ban indult egy kezedményezés azzal a céllal, hogy a magyar nemzeti művelődési intézetek hálózatban gondolkodjanak, ugyanis a Kárpát-medencében a közművelődési programok megvalósítása gyakran a civil szervezetekhez volt köthető, és jó lett volna intézményesíteni a nagyobb programokat. Ebből kifolyólag indult el az a kezdeményezés, hogy megalakuljon a Közművelődési Kerekasztal a Kárpát-medencében. A magyar kultúra napja alaklmából ez már hagyománnyá vált, hogy rendszeresen találkoznak itt Zentán a Kárpát-medence magyar közművelődési intézményeinek képviselői, az ernyőszervezetek, a civil szervezetek képviselői és stratégiában gondolkodva arra az évre vonatkozóan megbeszélik a közös feladatokat. A célja ennek a mai kulturális fórumnak és a közművelődési kerekasztal ülésnek az, hogy együtt gondolkodjunk a Kárpát-medencében a magyar nemzeti identitásban. Arra keressünk ilyenkor a megoldást, hogy hogyan lehet a közművelődési feladatokat előbbre vinni, tervezni, fejleszteni úgy, hogy közös programokat valósítunk meg. Közös programok alatt értem pl az Öt határon át Kárpát-medencei vetélkedőt, mely a VMMI-hez is köthető, minden második évben szervezi meg az intézet és idén ez már a negyedik alkalom lesz, ha megkapjuk rá a támogatást. A mostani megbeszélésen két munkacsoportban zajlik a tevékenységünk, a közművelődési kerekasztalhoz tartozó intézetek (erdélyi, szlovéniai, felvidéki és vajdasági intézetek) együtt beszélik meg az idei tevékenységet, a civil szervezetek pedig a VMMSZ koordinálásával tekintik át az ez évi feladatokat. Mi az egész Kárpát-medencében gondolkodnak, ezért igyekeszünk a diaszpórát is felölelni és támogatni, értjük ez alatt, hogy Szarajevóból, Bosznia Hercegovinából, illetve Macedóniából, Szkopjéból is vannak itt olyan képviselők, akik a diaszpórában élő magyarság ügyéért tevékenykednek. Ez nekünk azért fontos, mert a VMMI az a szervezet, amely különösen a volt Jugoszlávia területén élő és diaszpórába elszakadt magyar nemzetiségű egyesületeknek nyújt segítséget szakmailag akár mentorprogrammal, akár más módon. Banja Lukában is van egy ilyen szervezet és a VMMI igyekszik nekik is segíteni, tehát igyekszünk összefogni a volt Jugoszlávia területén létező olyan egyesületeket, amelyek az ott élő magyarokat koordinálja – foglalta össze a VMMI igazgatója.

Sutus József, a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetének elnöke elmondta, hogy csaknem tíz éve részesei ennek a zentai eseménynek és számukra ez szinte létfontosságú:

– Mi Macedóniában nagyon kis szervezet vagyunk. Macedóniában nincs egyetlen egy tiszta magyar házasság se, minden tagunk már második, harmadik, sőt negyedik generációs leszármazott, ezért veszítjük azt az erőt, ami bennünk van a nyelvismeret szempontjából. Ezért nagyon fontos, hogy itt találkozunk, sokkal nagyobb, tehetősebb szervezetekkel, és keressük azokat a lehetőségeket, amelyek adódnak együttműködésre és egymás támogatására. Nagyon sok szeretettel fogadunk minden támogatást és lehetőséget, hogy erősítsük a kapcsolatot az anyaországgal és a tagságot valahogy minél erősebben kössük a nagy magyar tömbhöz. Hozzánk legközelebb a vajdasági magyarság áll, hiszen a nyelvi korlátok esetünkben nem olyan nagyok, amikor elakadunk a magyar nyelvtudással, akkor közbeugrik a szerb nyelv – mondta.

Dr. Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vezetője arról beszélt, hogy mindannyian kisebbségben élünk és így közösek a gondolataink:

– Nagyon jó a kapcsolatunk a Kárpát-medencei közművelődési egyesületekkel, ennek az egyik megnyilvánulása a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal, melyben minden intézet benne van. Fontos ez számunkra, mert mindannyian kisebbségben élünk. Nekünk Erdélyben nehéz a dolgunk, mert habár mi sokan vagyunk, nem lehet egy szervezettel lefedni az ottani magyarságot. Örvendünk ezeknek a határon túli kapcsolatoknak és nagyon jó együtt átélni, hogy magyarok vagyunk, hogy összetartozunk.