Szép és tartalmas locsolkodást szervezett a zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület a több mint 130 gyermeket számláló tagságának. A néptáncosok és a népzenészek is készültek erre a napra, hiszen először alakították úgy a programot, hogy kiválasztottak négy lányos házat a város különböző pontjain, ott gyülekeztek a lányok, és oda várták a lovas kocsival és muzsikaszóval érkező legényeket.
Jól megöntözték a lányokat (Herédi Krisztián felvétele)
Négy lányos háznál várták a locsolkodókat (Gergely Árpád felvétele)
A vizes kannákkal felszerelkezett fiúk és a zenészek a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomnál szálltak kocsira, és úgy keltek útra. Összesen hat kocsi vitte a vidám társaságot először a kis ovisok gyülekezőhelyére, majd néhány utcával odébb a végzős ovis és elsős korosztályhoz, utána a Tópartra az alsós lányokhoz, majd a Tisza-partra a nagylányokhoz. Minden háznál nagy örömmel várták a fiúkat, akik jó sok vízzel öntözték meg a szépséges lánykoszorút. A Tisza-parti háznál a fiúk annyira leleményesek voltak, hogy miután kiürítették a kannáikat, leszaladtak a Tiszához, megmerítették edényeiket, és újabb adag vizet öntöttek a lányokra.
A locsolkodás minden háznál látványosra és hangosra sikeredett. A lovas kocsik érkezése, a tamburamuzsika, a hegedűszó, a nagybőgő hangja és a fiúk éneke odacsalogatta a szomszédokat is, akik megelégedéssel nyugtázták, ezek a gyerekek továbbviszik a szép locsolkodási szokásainkat. A Tisza-parton az arra sétálók is megálltak, és örömmel végig is nézték, hogyan locsolják meg a fiúk a lányokat, és aztán a leányok hogyan vendégelik meg a fiúkat festett tojással, sonkával, kelt kaláccsal, édes és sós süteménnyel és jóféle itókával.
Nyitókép: A fiúk lovas kocsin érkeztek a lányokhoz (Gergely Árpád felvétele)
