A felsőhegyi Deák Tibor 1994 óta foglalkozik baracktermesztéssel, négy hold földön. Más szakterületen is dolgozott abban az időben, de úgy vélte, jobb több lábon állni, ezért belefogott a barackfák ültetésébe. Első évben két holdon telepítettek facsemetéket, a következő évben pedig még kettőn. A gyümölcsös felsőhegyi otthonuk mögött található, ahol fúrott kút, locsolóberendezések, mindenféle olyan szerszám és gép áll a rendelkezésükre, amelyek elengedhetetlenek a minőségi baractermesztéshez.
Deák Tibor elmondta, hogy folyamatosan gondozzák a gyümölcsöst, másképp nem lehet. Az utóbbi években gyengébb termésük volt, ami az időjárás viszontagságainak a következménye, de az idén jó termés várható.
– Majdnem minden évben volt eddig barackunk, csak nem annyi, amennyit szerettünk volna. Felsőhegy 32 méterrel magasabban fekszik Zentánál, ezért sokszor, amikor a várost elveri a jég vagy a hideg, mi úgymond megússzuk, elkerül bennünket, attól függően, merről érkezik a hidegáramlat. Amikor északról jön a hideg, akkor elég jól védve vagyunk itt fent, viszont amikor nyugatról, akkor bennünket is elsöpör. Nagyon szélsőséges az időjárás az elmúlt évtizedben, pár évvel ezelőtt március 22-én –21 Celsius-fok volt a hőmérséklet, mondanom sem kell, ez mivel járt, még az almát is elvitte, mindent tönkretett – mondta Deák Tibor.
A termelő hozzátette, hogy lehet a fagy ellen védekezni, különböző szakkönyvekből tájékozódtak ők is a módszerekről, és ki is próbálták őket.
– Amikor fagy van, vízzel bepermetezzük a barackfa virágait, ami ráfagy, és mintegy védőburok borítja be őket. Mínusz 1-2 fokban a gyengébb virágok lehullanak, ami jónak is mondható. Amikor elérjük a mínusz 4–6 fokot, akkor hatásos a vízpárával való védőköpeny kialakítása. Ha –6 fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor már isten kezében van a termés. Hozzá kell tenni, hogy különböző termékeket is árulnak a mezőgazdasági boltokban fagyvédelemre, de ezeknek a vegyszereknek előnyük és hátrányuk is van. Bizonyos vegyszergyártók garantálják a védelmet egészen –4-5 fokig, de az alatt egyik sem. Lehet válogatni a lehetőségek közül, de leginkább az időjáráson múlik a termés mennyisége és minősége. A barackfa virága még bírja a hideget, amikor viszont már gyümölcs van a fán, akkor annak jó idő kell – mondta a felsőhegyi termelő.
Deák Tibor kiemelte, hogy május elején kezdik el a fák locsolását, akkor sok vizet kapnak, majd utána egy ideig szüneteltetik az öntözést.
– Nagyjából egy hét szünetet tartunk, hogy ne legyenek állandóan locsolva. Az sem jó, ha folyamatosan kapják a vizet, kell hagyni nekik időt, hogy újra megkívánják. Mindig követem az időjárást, és ennek függvényében öntözünk, amikor esős idő van, az pont elég a fáknak, hogy szépen fejlődjenek. A gyümölcsös területét mindig műveljük, soha nem használunk gyomirtót. Tárcsázzuk, frézereljük, egyszóval gondozzuk a földet. Sokan a gyümölcsösökben a fák alatt meghagyják a füvet, és ez sokkal praktikusabbnak tűnik, hiszen könnyebb permetezni, és a gyümölcsöt is könnyebb szedni. A hátránya viszont, hogy a fű miatt a fák hamarabb gombásodnak, ezenkívül nem lehet műtrágyázni a területet, tehát ez kétélű kard, mindennek van előnye és hátránya is. Most már lassan abbahagyjuk a művelést, mivel a fák ágai kezdenek lehajolni, és nem tudunk közlekedni a sorok között traktorral – magyarázta.
A gazda elmondása szerint a ságabaracknak egy fő betegsége van, a Monilia laxa mikrogomba, amely akkor keletkezik, amikor az idő párás vagy nedves.
– A virágpor és a víz hatására képződik ez a gomba. Itt jön az a paradoxon, hogy amikor az eső esik, akkor kell permetezni, viszont ha az idő száraz, akkor a monília nem tud kifejlődni. Általában kétszer szoktunk permetezni, a szezon elején és a végén. Amikor beérik a barack és eljön a szedés ideje, akkor a munkásokkal kézzel szedjük le a barackot, ez egy hónapon át tart. Öt fajtát termesztünk, ezért szakaszosan érik, emiatt tart egy hónapig a gyümölcs szüretelése. Termesztünk Szegedi Mamutot, NS4, NS5,NS6-ot, Roxanát és illatos barackot, Ambróziát. Mi mindig teszünk a cefrébe Ambrózia barackot, mivel nagyon intenzív illóolajokat ad ki magából, amitől a pálinkának finom illata lesz. Általában magáncégeknek, vendéglátóhelyeknek adjuk tovább a gyümölcsöt. Válogatjuk is, első és másodosztályra, továbbadjuk fáról szedve, kompótnak, lekvárnak és cefrének, de egyre inkább kezd áttérni az utolsó verzióra a vevőkör. Mivel sok vendéglő saját magának főzi ki a pálinkát, nagy igény mutatkozik rá, és tudják, hogy nálam csak minőségi gyümölcs kerül a cefrébe. Eddig soha sem volt gond az értékesítéssel, minden évben túl tudtunk adni az összes termésen – fogalmazott Deák Tibor.
