Orom Magyarkanizsa község azon kis települései közé tartozik, ahol a lakosság szinte kivétel nélkül földműveléssel foglalkozik, ráadásul a falu minden irányból jól megközelíthető, tehát ideális hely lehet egy olyan vállalkozás számára, amely a szennyvíziszap újrahasznosításával foglalkozna. A miskolci Openware-SBS Kft. szerbiai konzorciumi partnere a tervek szerint Orom és Völgyes határában idén építené fel üzemét, amelyben mintegy száz–százhúsz állandó és ideiglenes munkahelyet létesítene. A teljes beruházás értéke nagyjából kétmilliárd forintra tehető, aminek 60 százalékát a HEPA állja a sikeresen megpályázott külpiaci növekedési támogatásnak köszönhetően.
A kiválasztott területet a helyiek Dukai-tanyaként ismerik, azon a területen Szerbiában elsőként teljesen új és korszerű technológiával agroszenet (bioműtrágyát) készülnek előállítani. Az üzem elsősorban szennyvíziszapot, illetve a depóniából elhozott egyéb, a lakosságtól összegyűjtött szerves hulladékot dolgozna fel.
Balásdi-Szabó István ügyvezető elmondta, hogy Európában már vannak hasonló feldolgozóüzemek, tehát ők valós rendszereket építenek össze. Mégis egészen egyedi, amit létrehoznak. Teljesen zárt, több rendszer összeépítéséből álló, folyamatos üzemű technológiával szeretnék feldolgozni a beérkező szerves hulladékot.
– Több okból esett a választásunk Vajdaságra, elsősorban azért, mert itt most kezdődik meg az az uniós felzárkózás, ami Magyarországon már javarészt megtörtént. Gondolok itt a csatornázás és szennyvíztisztítás körüli fejlesztésekre. Másodsorban pedig kimagaslóan jó mezőgazdasági földterületekkel rendelkezik, ami a mi termékünk szempontjából csak kedvező lehet. Úgy tekintünk erre a beruházásra, mint egy bevezető, pilotprogramra. Ha a feldolgozóüzem a tervek szerint felépül és működik, a beépített technológia alapján szeretnénk további üzemeket építeni.
A szerves hulladék szárítást igényel, megközelítőleg 90 százalékos szárazanyag-tartalomra van szükség a karbonizálás elkezdéséhez. Ezt követően a leszárított alapanyag bekerül egy karbonizálóeszközbe, amiben megfelelő (450–500 Celsius-fok) hőmérsékletre hevítve elkészül a bioszén néven ismert, mezőgazdasági felhasználásra is alkalmas végtermék. A bioszén színe és alakja nagyon hasonlít a hagyományos szénéhez. Granulátum, pellet és brikett formájában is elérhető lesz, ezáltal a gazdáknak több lehetőséget kínál a felhasználásra, így nem lesz szükségük gépparkjaik bővítésére, ugyanis a hagyományos műtrágyaszóró gépek teljes mértékben megfelelőek az agroszén szántóföldi kijuttatására.
A becslések szerint napi 40 tonna szennyvíziszap és száraz szerves hulladék keverékéből megközelítőleg 8–10 tonna bioműtrágya készül el, ami egy üzem esetében csak a piac töredékét tudja kiszolgálni. Piackutatásoknak köszönhetően már felvették a kapcsolatot helyi értékesítőkkel, amint beindul az üzem, egy új alternatívaként szeretnék kínálni termékeiket a hagyományos műtrágyákat is forgalmazó üzletekben.
– Mivel az előállítási költség jóval alacsonyabb, mint a hagyományos műtrágya esetében, így egyértelmű, hogy a végtermék is jóval kedvezőbb áron lesz elérhető. Lesz egy bevezető időszakunk, amikor szeretnénk rávilágítani arra, hogy az agroszén teljes mértékben megfelel a talaj szervesanyag- és tápanyag-utánpótlására. Nem mellékesen pedig akár 10–15 százalékkal is megnövelheti a termésátlagot – tette hozzá az ügyvezető.
