Szeptember 7-én és 8-án van a doroszlói Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely nagybúcsúja. Az idei zarándoklat mottója: „Szűz Mária a remény, a hit és a szeretet szimbóluma” (Ferenc pápa). Ft. Verebélyi Árpád címzetes prépost, a Szentkút rektora a közelgő ünnepről elmondta, amikor Kisboldogasszony napját ünnepeljük, akkor születésnapot ülünk, méghozzá Mária születésnapját.
– Az egész közösség megünnepli mennyei Édesanyánk születését. Magyar emberekként, amikor Máriára tekintünk, akkor visszamegyünk egészen Szent Istvánig. Máriát a magyar nép közelinek, mennyei patrónusának, magyarok királynőjének érzi, nevezi és hajdanán az országot is Regnum Marianumnak, Mária országának titulálták. Tehát a magyar nép lelkületében egészen mélyen benne van a Mária iránti tisztelet, ez a gyermeki kapcsolat, ragaszkodás. Talán ebből fakad, hogy évszázadokon keresztül az itteni emberek ilyen szerető ragaszkodással viszonyulnak a Szűzanyához. Azt hiszem, ha bárki megkérdezi idősödő szüleit vagy a nagyszülőket, hogy gyermekkorukból van-e valamilyen emlékük a doroszlói szentkúti zarándoklatról, akkor bizony nagyon sok családban találnának olyan felmenőket, akik arról mesélnek, gyerekkorukban hogyan jöttek gyalog vagy kocsin, különböző alkalmatosságokkal a szentkúti zarándoklatra. Amikor találkozom a hívőkkel, mindig mesélik egykori élményeiket, hogy kocsin zötykölődve jöttek az ünnepre, játszadoztak a kegyhely fái alatt – mondta a prépost.
Kiemelte, az idei év azért is különös és fontos, mert hétvégére esik.
– Azok, akiknek az szokott lenni a jogos kifogás, hogy nem tudnak eljönni, mert dolgoznak, most jelen lehetnek. Itt azonban mindig meg kell állapítani, hogy azért alakult ki a Szentkúton a kisasszonyi búcsú kétnapos gyakorlata, hogy az egyik napon az esti órák, a másik napon pedig a délelőtti ünnepi szentmisével kapcsolatos liturgia adja meg a lehetőséget a részvételre. Tehát, akik keresik, azok mindig megtalálhatják a zarándoklat alkalmát. Most kézenfekvő lehet, hogy az ember oda tudja ajándékozni az idejéből a szeptember 7-ét és 8-át, az egész hétvégét ennek az alkalomnak a megülésére – jegyezte meg a rektor.
A mottót illetően, az idén Ferenc pápa egyik gondolatát vették alapul, aki elmélkedve Máriáról azt mondja, Szűz Mária a remény, a hit és a szeretet szimbóluma.
– Máriában nagyon sok mindent megtalálunk, több mindenben példánk, szimbolizálja az isteni értékeket, olyan értelemben, hogy elénk éli azokat. Őt a remény asszonyának szoktuk nevezni. Nagy szükségünk van arra, hogy megmaradjon bennünk a remény. Nagyon sok emberben a remény összeomlott, különböző okok miatt. Amikor összeomlik a remény, akkor az ember nem tud, nincs lehetősége a holnapra gondolni, építeni azt. Máriában ezt a fajta reményt próbáljuk az idei zarándoklaton is az emberek elé állítani, hogy valamilyen szinten Mária lelkesedésére figyelve tanuljunk tőle a reményben élni – emelte ki az atya.
Szavai szerint a másik, ami szintén nagyon fontos Mária példájában, az a hit, hiszen ő hívő ember volt.
– Ugyebár a hit és a remény, továbbá maga a szeretet is isteni erények. Ezek nélkül nem működik az élet, valamilyen szinten sebzett az emberi törekvés. Az emberek többsége ma már leginkább saját magában hisz, ez az önhittséget jelenti. A zarándoklat abban is segít, hogy megtanuljunk önzetlenül hinni. Hogy megvizsgáljuk azt, Mária hite milyen volt. Tehát, hogy mi felé vezetett, hogyan tudta megélni hitében azokat a nehézségeket, amelyek elé kerültek az életben – hangsúlyozta ft. Verebélyi Árpád.
Az atya szerint amit a legtöbbet használunk, de legkevésbé értünk és élünk, az a szeretet. Szavai szerint ezt a fogalmat sok mindenre (el)használjuk, pedig ez több annál, hogy az ember valamit kedvel vagy élvezi annak ízét, adottságait.
– Hiszem azt, hogy az egyik legtöbbet használt szó a szeretni, elcsépeltté vált. A maga igazi, pótolhatatlan értékére és értelmére már alig figyelünk oda. Ezért maga a hit, a remény és szeretet szimbóluma Máriával kapcsolatban világosan vetül elénk és ez az a mottó, amit ezen a két napon megpróbálunk együtt érlelgetni a szívünkben, hogy ezek az igaz(i) erények valamilyen szinten visszaköltözzenek a mindennapjainkba. Az lenne a lényeg, hogy mindezeket tudatosan „visszalopjuk” a beszédünkbe, a cselekedeteinkbe, kapcsolatainkba. Természetesen mindez nem könnyű feladat, ezekkel meg kell küzdenünk, de hát végül is pont ezért a hívő embernek nagy segítsége, a „mankója” az ima, hogy annak révén közelebb kerülve a mindenható Istenhez, tudja ezeket az erényeket használni, beépíteni az életébe – hallottuk a Doroszló-Szentkút igazgatójától.
Nyitókép: A Doroszló-Szentkút „Máriája” (Fotó: L. Móger Tímea)
