Zombor központjában, a Szentháromság plébániatemplom mellett és mögött található a Láncokban elnevezésű zöldségpiac, ami magában foglalja a tejpiacot is. Nevét onnan kapta, hogy 201 évvel ezelőtt az akkori zomboriak márványoszlopok közé kifeszített vasláncokkal kerítették körbe. Az oszlopok és a láncok kiállták két évszázad megpróbáltatásait, majd jött a 21. századi nagyberuházás, a piac átépítése. Mindössze 80 munkanapot vett volna igénybe, de egy évnél tovább is elhúzódtak a munkálatok. Kivágták az árnyat adó bogyófákat (ostorfákat – celtiszeket), a tervben szereplő öt helyett egy tucatot, helyettük csemetéket ültettek, olyan szerencsétlenül, hogy miattuk képtelenség közlekedni a piaci padok között. Típusra szabott eladóhelyeket állítottak föl, amelyek tetején ugyan van ereszcsatorna, csak éppen a csapadék bever a tetők alá. A kofák ponyvával, fóliával igyekeznek megvédeni magukat és a portékájukat, a vásárlóknak meg a nyakába ömlik a víz.
Apropó, víz! A piac rekonstrukciójának tervét azzal hirdették meg, hogy minden asztalnak biztosítva lesz a csapvíz. Ezt úgy oldották meg, hogy a piac átadását követően fél évvel (!) fölállítottak két vízcsapot a piactéren, egyet a nyilvános illemhely előtt, a másikat pedig a virágárusok közelében.
A legújabb, hogy a régiek helyébe állított (ragasztott!) oszlopok kezdenek kidőlni. Egyensúlyvesztésükre bizonyára kihat az oszlopokat összekötő láncok súlya is, azokkal együtt potenciális veszélyt jelentenek, hiszen bármi megtörténhet, ha akár csak egy ilyen mázsás oszlop láncaival együtt elszabadul.
A piac kijáratát jóval kisebb fémoszlopokkal biztosították, ezek máról holnapra eltűntek, az elsőkön még látszott, hogy valamilyen járművel kidöntötték őket, a többit talán kicsavarozták és ellopták.
Szó, ami szó: mind az árusok, mind a vevők elégedetlenek a felújítási munkálatok eredményével.
