A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan és teljes jelöltlistával vesz részt a december 17-ére kiírt előrehozott köztársasági parlamenti választáson. A 250 jelölt között vannak olyanok, akik már korábban is a párt színeiben töltöttek be tisztségeket a köztársasági törvényhozó hatalomban és végrehajtó hatalomban, ám új nevekkel is találkozhatunk. Sorozatunkban a VMSZ a 6-os sorszámmal kihirdetett, Vajdasági Magyar Szövetség – Elnökünkért, Közösségünkért, a Jövőért! elnevezésű köztársasági választási listájának első tíz jelöltjét mutatjuk be.
SZTANTITY SZEBASZTIÁN
A zentai Sztantity Szebasztián a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági választási listájának kilencedik jelöltje. Sztantity Szebasztián 1991-ben született Zentán, általános és középiskolai tanulmányait is szülővárosában végezte el. 2014-ben szerzett diplomát a Belgrádi Egyetem Politika Tudomány Karán nemzetközi kapcsolatok szakterületen. 2016-ban ugyanezen a karon mesterfokozatot szerzett közigazgatás, közpolitikai és helyi önkormányzat szakterületen. 2013-tól a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, 2015-től 2019-ig a VMSZ Ifjúsági Fórumában a külügyi titkár szerepét töltötte be. 2015-től 2020-ig a versenyszférában dolgozott az élelmiszeripar, illetve a vendéglátás területén. A legutóbbi helyi önkormányzati választásokat követően a Zentai Községi Tanács Gazdasággal és Turizmussal megbízott tagja.
Amennyiben bejut a parlamentbe, mit képviselne?
– Minden politikai közösség egy érték és egy érdekközösség, így egyrészről azokat az érdekeket képviselném, amelyek a vajdasági magyarságot jellemzik, másrészről a saját szakmai értékeimet mint diplomás politológus. Ami az érdekképviseletet, az érdekérvényesítést illeti, az egész vajdasági magyar közösség érdekeit képviselném ott mint népképviselő, ugyanakkor mindenkinek megvan a saját szíve csücske, az enyém Zenta és a Tisza mente.
Melyek a kiemelt témái, mit tart nagyon fontosnak?
– Eddig Zentán gazdaságfejlesztéssel és turizmussal foglalkoztam és ezeknek a témáknak a projektekbe történő átültetése, köztársaság támogatása lenne részemről kiemelten fontos. Másrészt, mivel alapvetően külügyi szakember vagyok, külügyi témákban is szeretnék tevékenykedni. A Szerbiát és Európát körülvevő világ nagyon nagy változásokon megy keresztül, elsősorban politikai változásokon, amelyek magukkal vonják a gazdasági változásokat is, ugyanúgy, ahogy az Európai Unió is folyamatos átalakuláson megy keresztül, ezeket lehet pozitívan és negatívan is minősíteni. Az Európai Unió bővítési politikája is állandó változásokon megy keresztül, amit mi itt Szerbiában nagyon érzünk a bőrünkön, hiszen az elvárások folyamatosak. Ezen elvárások részben teljesülnek az Unió részéről, részben nem, de a közember perspektívájából nézve nem igazán haladunk előre. Nekem az a meglátásom, hogy az Unióban hiányoznak a nagy projektek, a nagy ötletek. Régen, amikor az Uniót megalapították, akkor az elsősorban egy nagy békeprojekt volt, amelynek az volt a lényege, hogy gazdasági integráción keresztül azokat a nyersanyagokat, amik a hadiiparhoz szükségesek, valamilyen szinten korlátozzák, illetve együttműködésben használják fel, lehetőleg ne egymás ellen. Most azt látjuk, hogy az Unió a környezetében lévő konfliktusokban oldalt választ, részt vállal és nem áll ki egyetemesen az európai kontinens békéje mellett. Ez szerintem egy negatív változás az Unió közös külpolitikájában. Tehát ami most elsősorban hiányzik az Unióból, az szerintem a békeprojekt, ami egyik alapja volt az egész kezdeményezésnek. A másik, hogy a szerbiai árupiac és munkaerőpiac, főleg ezekben a határ menti régiókban, már teljesen integrálódott az Unióba, és az itteni munkahelyeknek külföldi munkahelyekkel kell versenyezniük bér vonatkozásában, munkaerőigény és munkaidő vonatkozásában, ugyanúgy az itt megtermelt árunak, legyen az feldogozóipari termék, vagy mezőgazdasági elsődleges termék, szintén az unióban lévő termékekkel kell versenyeznie. Ugyanannyi a mezőgazdasági termékeknek az ára Szerbiában és Franciaországban is az árutőzsdéken. Viszont itt elmarad az a pénzügyi támogatás, amiket kohéziós alapokon, a közös mezőgazdasági politikán keresztül le lehet húzni. Tehát hozzánk ezek a pénzek nem jönnek, és ezen változtatni kellene, vagyis a bővítési politikába ezt is be kellene építeni, mert Szerbia érdekei ezt kívánják. Ha már a mi árupiacaink szinte azonosak, akkor a közös mezőgazdasági politika adott esetben a tagjelölt államokra is kiterjeszthető legyen annak a támogatási rendszerével együtt. Itt visszatérünk egy nagyobb problémához, ahhoz, hogy az Unión beül az értékközösség az érdekközösség fölé kezd emelkedni. Ez nem az alapvető értékekről szól, hanem vannak bizonyos trendek, divatok akár a dzsenderideológiával kapcsolatosan, akár más dolgokkal kapcsolatosan is, amelyek esetében elítélően járnak el azokkal az országokkal szemben, amelyekben az ott élő emberek ezeket a trendeket nem fogadják el, nem érzik sajátjuknak, és érdekcsorbulás történik, hiszen megvonják tőlük az uniós költségvetési támogatásokat, amiket az alapszerződésekben rögzítettek. Alapvetően azt gondolom, hogy vannak olyan témakörök, ahová az államnak, illetve más politikai szerkezeteknek, mint az Uniónak, nem kellene, hogy beleszólása legyen. Az pl., hogy ki hogyan szeretné nevelni a gyerekét, milyen szexuális identitással, az egy magánügy, esetleg családi ügy, de semmiképen sem szabad közügynek, és még annyira sem szabad nemzetközi közügynek lennie. Ezért ennek ellenében érdeket csorbítani egy nemzetállammal szemben végképp egy olyan határ, amit nem kellene, hogy átlépjen az Unió, hiszen az Uniónak az volna a lényege, hogy ezek a nemzetállamok egymásba kapaszkodva a világban versenyképesek tudjanak maradni, illetve meg tudják őrizni a gazdasági rendszerekben azt a helyüket, ami ezeket a jóléti államokat fenntartja Európában. Kína és a Kelet felemelkedésével és versenyképességének javulásával ez egyre nehezebben tartható meg, és az integráció lényege pedig az, hogy megőrizzük a versenyképességünket és megőrizzük az itteni jóléti nemzetállamokat, nem pedig az, hogy ilyen-olyan divatok mentén leépítsük őket.
Alapvetően az én témám és szívügyem is, hogy meghatározzuk, Szerbiának ezek között az új nemzetközi körülmények között, illetve a változó Európai integrációs bővítési hozzáállások mellett mi lehet a helye a világban és hol van ebben a vajdasági magyar közösség. A másik nagyon fontos dolog, hogy kiálljunk azok mellett az elvek mellett, amelyek a Kárpát-medencei magyar közösségre jellemzőek, illetve amit a Kárpát-medencei magyar közösség a sajátjának érez. Ez egyrészt a nemzetállamok szuverenitásának a megőrzése és az, hogy megvannak azok a kérdések, amelyeket nem nemzetközi szinten kell eldönteni, vagy nem közügyként kell kezelni. A családi ügyek határait erősen fenn kell tartani, mert így működik normálisan a világ – foglalta össze Sztantity Szebasztián.
Nyitókép: Sztantity Szebasztián (Fotó: Molnár Edvárd)
