A múlt héten történt két tömeggyilkosság mintha egy folyamatot indított volna el az országban. Úgy tűnik, hogy a magukat elnyomottnak vélt fiatalok felbátorodtak, a vakmerőek pedig még nagyobb hátszelet kaptak. Az egyik vérengzés az iskolában történt, a másik pedig az iskola előtt kezdődött. Összesen 17 gyerek és felnőtt hunyt el két nap alatt.
(Illusztráció – Pixabay.com)
A hétvégén három (újvidéki, temerini és belcsényi) kiskorút helyeztek 30 napos előzetes letartóztatásba, ugyanis fenyegető üzeneteket küldtek az iskolatársaiknak. Azzal ijesztgették őket, hogy fegyverrel számolnak le velük az iskolában. Az előzetes letartóztatást az Újvidéki Felső Bíróságon rendelték el, ugyanis fennállt annak a veszélye, hogy az érintettek esetleg befolyásolják a tanúkat, és kihatással lehetnek az ellenük elindított eljárásra, illetve azt sem lehetett kizárni, hogy bűncselekményt hajtanak végre. Az Instagram közösségi médiában nyíltan közölték ugyanis fenyegetésüket késekről és puskáról készült fotókkal. A házkutatás során a rendőrség meg is találta az álgépkarabélyt. Egy kislányt ugyanakkor beszélgetésre kísértek be a rendőrök, mert a TikTok közösségi oldalon kinevette a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt vérengzést és az áldozatokat, miközben a tömeggyilkosság elkövetőjét dicsőítette. Az ő esetében a szülőket is beidézték és feljelentést tettek ellenük. Szávaszentdemeteren pedig egy 22 éves férfit vettek őrizetbe, mert azt közölte, a következő gyilkosságra a dél-vajdasági városban kell számítani. A felsoroltak csupán kiragadott esetek, médiabeszámolók szerint a belgrádi általános iskolában történt tömeggyilkosság után az ország több városában számos hasonló esetben kellett reagálnia a rendőrségnek (és még hány maradt titokban?).
(Illusztráció – Pixabay.com)
Az iskolai tragédia nemcsak az országot és a régiót rázta meg, hanem az egész világot is. Szerbiában enélkül is már huzamosabb ideje téma a kortárs erőszak, akárcsak az iskolai bántalmazások kérdése, legyen szó diák-diák, vagy diák-tanár közötti erőszakról. A tömeggyilkosságot elkövető hetedikes kortárs bántalmazás áldozata volt: kiközösítették, gúnyolták kiváló tanulmányi eredményei miatt, még osztályt is cserélt, sőt orvosi leletek is készültek fizikai sérüléseiről. Eljárás azonban nem indult az ügyben. A médiában megszólaló szakemberek rámutattak, van arra példa, hogy a bántalmazott egy idő után bántalmazó lesz. A tanügyi dolgozók az iskolabiztonság fokozását követelik: folyamatos rendőri jelenlétet, pontos szabályzatot az iskolába belépő személyről és iskolai térfigyelő kamerák elhelyezését minden iskolában, szigorúbb büntetéseket kérnek a tanügyi dolgozókkal szembeni erőszakos fellépés esetében, illetve meglátásuk szerint a diákokkal szemben indított fegyelmi eljárás szabályzata is módosításra szorul. Az elmúlt időszakban ugyanis nem egyszer olvashattunk arról, hogy diákok kegyetlenkedtek osztálytársukkal, vagy éppen tanárukkal szemben viselkedtek tiszteletlenül. A közösségi médiában megjelent videók miatt kerültek ezek a történések nyilvánosságra, a legtöbb esetről azonban a közvélemény tudomást sem szerez, hiszen azok a szülőkkel való elbeszélgetés vagy a megrovó szintjén maradnak, vagy még addig sem jutnak el, csak a bocsánatkérés eszközét használják. Valós következménye ugyanis az erőszakos fellépésnek sok esetben nincs is. A szülők sem reagálnak eléggé komolyan a gyerekek csínytevéseire, kegyetlenkedéseire, meggondolatlanságaira. Éppen ezért talán jogos is az oktatási szakszervezetek azon követelése, hogy egy-egy erőszakos megnyilvánulásnak csak úgy lehet elejét venni, ha pszichológusok és pedagógusok, illetve az illetékes intézmények szakemberei is foglalkoznak az érintett gyerekekkel, újabb büntetések róhatók ki a tanulóra, ha figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetést, illetve a szülőket szigorú pénzbírsággal sújtják.
Ám addig, amíg a követelések nem valósulnak meg, és ez a lomha rendszer be nem indul, hogyan lehet az elindított lavinát megállítani?! Ott, ahol mindenekelőtt a gyermekjogok érvényesülnek, a kötelezettségek és az elkövetett sajnálatos tettek következményei pedig sok esetben elmaradnak. Ott, ahol a tanári és a szülői fegyelmezés is csődöt mondott, s már nincs tisztelet sem az idősebbek, sem az osztálytársak élete, egészsége iránt. Ott, ahol a közösségi média, az oda feltöltött sértő, megalázó és gyűlölködő tartalmak oly nagy szerepet játszanak a gyerekek és a kamaszok életében. Attól tartok, hogy politikai akarat, az iskolák, a tanárok és a szülők együttműködése nélkül, sehogy.
Hogyan venné elejét az iskolai erőszaknak?
Állandó rendőri jelenléttel az oktatási intézményekben – 8%
A tanügyi dolgozók hatáskörének a kiszélesítésével – 24%
Folyamatos oktató jellegű előadásokkal és tanácsadással – 6%
Gyerekpszichológusok és -pszichiáterek alkalmazásával – 11%
A diákok szigorúbb ellenőrzésével és felügyeletével – 20%
Össztársadalmi küzdelemmel a kortárs erőszak ellen – 31%
