Puskaporból pénz

A fegyverkezés folytatását és a védelmi költségvetés további növelését jelentette be múlt héten Aleksandar Vučić köztársasági elnök a XVI. Nemzetközi Védelmi Kiállításon és Konferencián Abu-Dzabiban, megerősítve, hogy az említett vásáron harci drónok megvásárlásáról tárgyalt, de a francia Rafale vadászgépek beszerzéséről is folytatják a korábban megkezdett egyeztetéseket. Kifejtette: „Amikor egyesek azt tervezik, hogy védelmi költségvetésüket 5 százalékkal növelik, akkor elment minden a francba”; „Szerbia, a korábbiakhoz képest új ráfordítással, talán a 2,4 százalékos növekedést éri el, ám azt tervezzük, hogy a védelmi költségvetést legalább 3 százalékkal növeljük”; „akinek nincsen elrettentő erővel bíró katonasága, azt megtámadják”. Mint az kiderült, az idei évre előirányzott költségvetési eszközökhöz képest további 700 millió eurót terveznek fordítani a Szerbiai Katonaság korszerűsítésére és a hazai hadiipar erősítésére.

A védelmi minisztérium eredetileg tervezett idei költségvetése 160,9 milliárd dinár – a védelmi nagyberuházásokra 73,9 milliárd dinárt irányoztak elő –, 2022-ben, a költségvetés módosítását követően, 139,3 milliárd dinárt tett ki az említett minisztérium büdzséje. Összehasonlításképpen, például az egészségügyi minisztérium költségvetése a tavalyi 44,3 milliárd dinárról idén 31,7 milliárd dinárra csökkent.

Európa katonai kiadásai 2021-ben elérték a 231 milliárd dollárt, ami az előző évhez képest 6 százalékos növekedés, tette közzé az Európai Védelmi Ügynökség (EDA). Az európai országok 2014 óta költenek egyre többet fegyverkezésre, az elemzések értelmében azért, mert az USA vezetése ragaszkodott ahhoz, hogy a többi NATO-tag növelje katonai költségvetését, valamint ekkor vonultak be Oroszország katonai alakulatai a Krím-félszigetre. Az említett tendencia Oroszország tavaly kezdődő ukrajnai agresszióját követően tovább folytatódott, az EDA becslése szerint a védelmi kiadások 2025-re 76 milliárd dollárral haladják meg a 2021-es értéket. Németországban tavaly júniusban hagyta jóvá a Bundestag a több mint 100 milliárd dolláros védelmi alap létrehozását, Berlin ebből szándékozza erősíteni és revitalizálni katonaságát, ennek keretében például F-35-ös vadászgépeket vásárol az USA-tól.

A Global Firepower idei kimutatásában a Szerbiai Katonaságot a térség legerősebb hadseregének minősítették. A felmérés 145 ország katonai erejét méri, Szerbia az 58-ik helyen végzett, 2022-höz képest három helyet lépett előre – Horvátországot idén a 69-ik helyre sorolták, Montenegrót a 128-ikra, Bosznia–Hercegovina a 133-ik helyen végzett, Észak-Macedónia a 108-ik helyen, Szlovénia a 86-ik helyen, Albánia 91-ik a listán, Bulgária 59-ik, míg Koszovó 134-ik.

Az amerikai védelmi minisztérium legnagyobb beszállítóinak vezérigazgatói már tavaly áprilisban bejelentették, hogy profitálni fognak a védelmi kiadások globális növekedéséből. A Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a General Dynamics részvényeinek árfolyama tavaly február 24-e és május közepe között 12–15 százalékkal növekedett. A Responsible Statecraft egyesült államokbeli elemző portál szerint miközben Oroszország azért küzd, hogy megtartsa csökkenő piaci részesedését, az amerikai vállalatok azért, hogy lépést tartsanak a fegyverek iránti kereslet robbanásszerű növekedésével. A fegyverkezési versengés nyerteseiként az USA mellett mindenekelőtt Dél-Koreát – célkitűzése, hogy 2027-ig a világ nyolcadik legnagyobb fegyvergyártójából a negyedikké avanzsáljon –, Kínát, Indiát és Törökországot emlegetik.

A háború átalakítja a hadiipar működési modelljét és valósággá válik a már korábban emlegetett „szupermarket-effektus” – mindenki megvesz mindent –, a vállalatok a megrendelések folyamatos növekedésére számítanak, így már előzetes rendelés nélkül is gyártanak hadiipari eszközöket, állapították meg a magyarországi Világgazdaság portál elemzésében. Hasonló szellemben nyilatkozott Aleksandar Vučić: a szerbiai hadiipari eszközök iránti érdeklődés mostanra hatalmas méreteket öltött, „a többség számára szinte mindegy, hogy mit vásárol, a lényeg az, hogy robbanóanyaggal legyen töltve”. Az elmondások értelmében a szerbiai hadiipari létesítmények maximális kapacitású termelését a nyersanyag és az alkatrészek beszerzésével kapcsolatos nehézségek, valamint a szakemberhiány nehezíti meg. Utóbbi problémát egyebek mellett béremeléssel szándékozzák kezelni. A védelmi minisztérium kimutatása szerint két évvel ezelőtt Szerbia 500 millió dollár értékben exportált hadászati eszközöket – a legtöbbet az Egyesült Arab Emírségekbe, az USA-ba és Ciprusra –, ez 2020-hoz képest 33 százalékos növekedés. Ezzel párhuzamosan 2021-ben az ország 1,318 milliárd dollár értékben kötött szerződést külföldi gyártmányú hadászati eszközök beszerzéséről. A 2020-as mutatók alapján a SIPRI a világ 32 legnagyobb fegyverexportőrjét lajstromba vevő kimutatásban Szerbiát a 25-ik helyre sorolták.

Az államelnök minapi indoklásának értelmében a szerbiai hadiiparnak azért kell minél eredményesebbnek lennie, mert egyrészről pénzt juttat a költségvetésbe – már korábban is sokan bírálták az elnököt, hogy az ukrajnai háború következtében előállt helyzetről időnként a szerbiai hadiipar számára megteremtődött esély kontextusában beszél –, másrészről pedig hozzájárul a hazai katonaság szükségleteinek a kielégítéséhez. Már tavaly döntés született arról, hogy a Szerbiában gyártott hadászati eszközök 20 százaléka a Szerbiai Katonasághoz kerül, most közölték, hogy 2024. szeptember végéig mintegy 200 szerbiai gyártmányú harci járművet, valamint rakétavetőket és egyéb fegyvereket vásárolnak a katonaság számára.

A pénzügyi és gazdasági elemzők némelyike szerint szinte elképzelhetetlen, hogy az államelnök kijelentése, miszerint Szerbia pénzügyi helyzetét nem befolyásolja a fegyverkezés, azaz az államadósság nem növekszik ennek következtében, megalapozott. Az állami büdzsében nincs pénz a további 700 millió euróra, ezt feltehetőleg újabb eladósodással teremtik elő, nem beszélve arról, hogy a védelmi költségvetés növelése kizárólag akkor indokolt, ha fennáll az ország megtámadásának a veszélye, mondta Mihailo Gajić, a Libek szervezet közgazdasági-kutató részlegének vezetője. „A körülményektől függetlenül nem hiszem, hogy a Szerbia elleni fegyveres erőszak veszélye valós lenne, inkább arról van szó, hogy a sokakat alkalmazó és népszerű hadiipar erősítésével próbálják acélozni a hatalmi párt támogatottságát” – véli Gajić. Árnyaltabb az álláspontja Goran Radosavljević közgazdásznak és egyetemi tanárnak, aki szerint gazdasági szempontból észszerűtlen fegyverbeszerzésre pénzt költeni, ugyanakkor a hadiiparba való befektetés indokolt, hiszen ez a leggyorsabban növekvő öt ágazat egyike világszerte. A Költségvetési Tanács, az újabb védelmi kiadás bejelentését megelőzően, az idei költségvetés elemzésében megállapította: „A biztonsági nagyberuházásokra a GDP 1 százalékát tervezték be, ez majdnem 70 százalékkal több, mint Közép- és Kelet-Európa országaiban átlagban. A biztonsági ágazatot más területek, mint amilyen a kommunális infrastruktúra, vagy a környezetvédelem, kárára részesítik pozitív megkülönböztetésben.”