Mint eddig szinte minden évben, az idén is a disznóvágások idején megjelent a trichinózis-fertőzés. Elképesztő, hogy hogyan történhet meg az, hogy évről évre megismétlődik a fertőzés, hiszen a felvilágosítás folyamatos, és az sem mellékes, hogy az állatorvosi-felügyelői szolgálat szinte mindenhova eljuthat! Vajon az itteni emberek annyira felelőtlenek lennének, hogy semmibe veszik a figyelmeztetéseket a fertőzés súlyosságára vonatkozóan, vagy „csak” hanyagságról van szó?
Rendkívül veszélyes betegség. Ha az ember elfogyasztja a trichinellalárvákkal fertőzött húst, akkor a lárvák először a vékonybélbe kerülnek, ahol fejlődésen mennek át, közben különböző súlyossági fokban, gyomor-, bélrendszeri tüneteket, hányást, hányingert, fájdalmat, görcsöket, székrekedést okoznak. Hét-tíz nap után átfúródnak a bélfalon, az érrendszerbe kerülve elárasztják a szervezetet. Magas láz kíséretében megtelepednek az izmokban, mégpedig elsősorban azok az izmok a legérintettebbek, amelyeknek legjobb a vérellátása és a legtöbbet használtak. Az izmokban fájdalmas, vizenyős duzzanat jelentkezik toxikus, túlérzékenységi tünetek kíséretében. Legjellemzőbb lehet a szemhéjvizenyő. A légzőizmok, rekeszizom érintettsége gyakori, következményeként a légvétel a beteg számára nagyon kínos lehet. A rekeszizomban tömegesen telepednek meg a kórokozók. A szívizom is hasonló módon károsodhat, működése elégtelenné válhat, és a beteg meghalhat!
Azt már mindenki tudja, hogy a fertőzés leggyakoribb módja, hogy valaki olyan kolbászt vagy sonkát fogyaszt, amelyek nem hőkezeltek. Nem ellenőrzött magánvágásból vagy vadászatból származó sertéshús, illetve vaddisznóhús, valamint annak felhasználásával készült hústermékek fogyasztása kockázatot jelenthet. Ezért kizárólag egészséges állatot szabad leölni, feldolgozni. A parazita nyers vagy nem megfelelően átsütött, megfőzött húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, de alapos sütés, főzés hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor ízesítéskor nyers húst kóstolgatunk! A húst mindig el kell vinni trichinellás ellenőrzésre, amelyet az állatorvosi állomáson végeznek el. Vagy a vajdasági falvakban már az is szokássá vált, hogy az állatorvos jön ki házhoz, majd a mintát elviszi rendelőjébe, és ott vizsgálja meg, ezután telefonon értesíti a kuncsaftot, milyen eredménnyel zárult a vizsgálat. Az ellenőrzés költségei elenyészőek, 300–400 dinárba kerülnek, ezért nem éri meg kockáztatni az egészségünket – egy egész életre!
Az eseménylavina szilveszter táján indult be, amikor többen trichinózis-fertőzés tüneteivel jelentkeztek kezelőorvosuknál Bezdánban és még néhány környező településen. Az első jelentésekből az tűnt ki, hogy a betegek mindannyian nem kellően hőkezelt sertéshúst fogyasztottak. Az állat-egészségügyi felügyelőség minden beteg lakhelyén és egy mészárszékben is vizsgálódott, de nem talált fertőzött húskészítményt. Néhány nappal később több mint kétszázan kerültek már kórházba Közép-Szerbiában a trichinellás fertőzéshez hasonló tünetekkel. A fertőzések gócpontja minden valószínűség szerint Užice környékén keresendő...
Az az érzésem, valami még sincs rendben a hivatalos szervek munkájában. Ha visszatekintünk ugyanis az elmúlt évekre, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a fertőzés után folytatott vizsgálatok eredményeit – arra vonatkozóan, hogy ki a felelős – elmismásolták. A közvélemény nem tudott meg utólag semmit, ki a felelős, és – ami még fontosabb – milyen szankciót kapott a véletlen vagy szándékos mulasztásáért. Nem kétes, szigorúbb büntetési politikával egészen biztos el lehetne érni azt, hogy a fertőzések száma a jövőben drasztikusan csökkenjen! Magyarán: rendet kellene teremteni ezen a területen is!
Magyarországon például az utóbbi években vagy egyáltalán nem fordult elő, vagy évente csak néhány (tíznél kevesebb) emberi megbetegedést jelentettek. Ezeket az eseteket házi vágásból származó hús, valamint vaddisznóhús fogyasztása okozta.
