Azzal, hogy újra terítékre került a dohányzás beszüntetése minden zárt nyilvános helyen, a téma hatalmas vitát indított el a közvélemény körében, a dohányzók a jogaikat követelik, miközben a vendéglátóipar is arra mutat rá, hogy a vendégeik 70–80 százaléka dohányzó, így ha betiltják a kávézókban és az éttermekben a dohányzást, ők lehúzhatják a redőnyt. Mindeközben az egészségügy azt hangoztatja, a közegészségügyet kell ezúttal szem előtt tartani, ugyanis a tüdőrákban szenvedők több mint 80 százaléka dohányzó, vagy láncdohányos volt, és nagyon magas a passzív dohányzók száma is.
Szerbia 2010-ben hozta meg a nyilvános helyeken a dohányfüstöt tiltó törvényelőírást, amelyből később a vendéglátóipari létesítmények kivételt képeztek, nekik megengedték ugyanis, hogy vizuális határt húzzanak a nemdohányzó és a dohányzó rész között a kávézókban, az éttermekben. Ez a megoldás, valljuk be, nem túl eredményes, hiszen a füst nem ismeri a vizuális határokat, közben pedig a szellőztetőrendszerek sem elég hatékonyak több helyen.
2010-et követően a munkacsoport többször is nekilátott a törvényes előírások megfogalmazásának, többször is hangoztatták, sem a kávézókban, sem az éttermekben, sem pedig a buszmegállókban, sehol, ahol tömeg gyűlhet össze, nem lehet majd dohányozni. A törvény azonban soha nem kelt életre, a munkacsoportot is feloszlatták, ám az idén az új egészségügyi miniszter újabb lendületet adott ennek a történetnek, mondva, hogy Szerbia szinte az egyedüli ország a kontinensen, ahol ezt a kérdést nem szabályozták a vendéglátóiparban. Ezen változtatni kell, már csak azért is, mert a daganatos megbetegedések száma jelentősen emelkedik. Újdonság ezúttal, hogy az elektromos cigaretta alkalmazását is tiltja majd az új jogszabály.
(Illusztráció – blog.gaijinpot.com)
A médiában megszervezett vitákban a vendéglátóipari létesítmények működtetői és tulajdonosai arra mutatnak rá, hogy a koronavírus-járvány az ő ágazatukat érintette a legsúlyosabban, olyan károkat okozott, amiből még mindig nem sikerült kilábalniuk, most pedig a dohányzás megtiltásával még a vendégeiket is elveszítik. Kiemelték, a törvénytervezet megfogalmazásakor senki nem kérte ki a véleményüket, miközben lenne megoldás erre a kérdésre. Ők azt javasolják, hogy maguk a vendéglátóipar tulajdonosai és működtetői döntsék el, hogy dohányzó, vagy nem dohányzó kávézót, éttermet működtetnének. Erre az európai országok körében is van példa. Leszögezték, ha az állam annyira küzd a dohányfüst ellen, szüntesse be a dohánytermékek gyártását és behozatalát.
Vannak azonban olyan étterem-tulajdonosok, akik teljesen nem dohányzó létesítményt működtetnek. Az ő tapasztalatuk az, hogy nem csökkent a forgalom. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy bár a vendéglátóipar ellenkezett és tartott attól, hogy lecsökken a forgalmuk, valójában az átállás meghozta az eredményét. Az egészségügyi szakemberek azzal biztatnak, a felnőtt lakosság mintegy 40 százaléka dohányzó, vagyis az éttermeknek és kávézóknak nem kell tartaniuk attól, hogy elveszítik a vendégeiket, és csökken a forgalmuk, hiszen esetleg a tiltakozó dohányzó vendégek helyett akár olyanok jelenhetnének meg, akik eddig azért nem mentek sehova, mert nem akarták, hogy a hajuk, a ruházatuk dohányfüst szagú legyen. Illetve zavarta őket a füst.
A lakosság, mindenekelőtt a dohányzók egy része, a jogaik, a választás szabadsága megsértésének tartja a tervezett jogszabályt, hiszen úgy érzi, azzal, hogy nem gyújthat rá a megrendelt kávé mellé, a szabadságjogában korlátozzák őt. Az egészségügy képviselői ugyanakkor rámutatnak, hogy a döntés szabadsága csak addig érvényes, amíg azzal nem sodrunk másokat veszélybe. A dohányfüst ugyanis nemcsak a dohányzóra káros, hanem a mellette levő nem dohányzóra is.
Ahhoz azonban, hogy a törvény életbe lépjen, előtte a kormánynak is jóvá kell hagynia, és eddig a pénzügyminisztérium akadályozta annak meghozatalát, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a törvény elfogadásával csökkenhet majd az állami költségvetés bevétele. Végül pedig még a parlamentnek is meg kell azt szavaznia.
Szerbia, ha nem is a jogszabályok, de a közegészség, jobban mondva a saját egészségünk iránti felelősségük szempontjából nagyon alacsony szinten van. Így ha a törvény életbe is lép, kiskapukat keresnek majd rajta, ahogy a 2010-es törvénnyel is tették, hiszen hiába tilos a dohányzás például a kórházakban, az iskolák környékén, sokan nem tartják ahhoz magukat. Vagyis sok idő el fog telni ahhoz, hogy például Új-Zéland szintjére kerüljünk, ahol a 2009 után született személyek nem vásárolhatnak dohányterméket! A távoli szigetországban hozták meg ugyanis a világon a legszigorúbb dohányzásellenes törvényt, így a lakosság csupán 8 százaléka él a dohányzással.
Nyitókép: (Illusztráció – blog.gaijinpot.com)
