Jöhetnek a vendégmunkások!

Szerbiában az utóbbi időben egyre több külföldi dolgozik, ugyanis számos ágazatban nagy a munkaerőhiány. A legkifejezettebb a vendéglátó- és építőiparban, valamint a szállítási ágazatban. A hazai munkások ugyanis inkább külföldre mennek, ahol jelentősen magasabb bérért dolgozhatnak. Az itthon maradt polgárok pedig nem kívánkoznak az említett ágazatokban munkát vállalni. Ezenkívül egyre kevesebb fiatal érdeklődik a szakközépiskolák iránt. A munkáltatók jobb feltételeket, magasabb béreket kínálnak, de a helyzet nem változik. Ezért van az, hogy a lakásokat török vendégmunkások építik, az utainkat pedig Azerbajdzsánból, Kínából és más országból érkezők. Szerbiában az év első három hónapjában 11 717 munkaengedélyt adtak ki külföldieknek, tavaly pedig összesen 35 138-at. Leginkább kínai, orosz, török, indiai, észak-macedóniai, ukrán, kubai és nepáli állampolgárok érkeztek. Ezenkívül a közös balkáni piac keretében létrejött megállapodások alapján a jövőben könnyebben lehet észak-macedóniai és albániai munkásokat foglalkoztatni.

A külföldieknek megéri itt dolgozni, ugyanis sokkal többet megkereshetnek, mint odahaza. Főleg az építőiparban helyezkednek el, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány. Szakemberek rámutatnak arra, hogy ezek többsége szakképzetlen munkás, akik 300 euróért dolgoznak. A munkáltatóknak ez persze kifizetődő. A vendéglátóiparban a becslések szerint 20–25 ezer személy hiányzik. A hazai pincérek és szakácsok többsége külföldre ment, helyükbe pedig indiai és pakisztáni munkások léptek. A szállítási ágazat is nagy gondban van. Belgrádba például nemrégiben Srí Lanka-i vendégmunkások érkeztek, akiket városi buszok vezetőiként alkalmaznak. A fővárosi közlekedési vonalakon egy ideje már súlyos munkaerőhiány tapasztalható, a hazai sofőrök ugyanis nem elégedettek a bérekkel, és külföldön magasabb fizetésért vállalnak munkát. Szerbiában nem egyszerű mezőgazdasági idénymunkásokat sem alkalmazni, ezért egyre több külföldi végzi el a munkát. A szántóföldeken például paprikát és paradicsomot szedő nepáliakkal találkozhatunk.

Jelenleg úgy néz ki, hogy a külföldi munkások beáramlása folytatódni fog. Szerbiában ugyanis a külföldiekről szóló törvény és a foglalkoztatási törvény módosításának elfogadása után a munkaengedély kiadása és a külföldiek tartózkodása egyszerűbb és egységesebb lesz. A külföldiek 15 napon belül megkaphatják az ideiglenes tartózkodási és a munkaengedélyt, elektronikus úton. Bizonyos feltételek mellett az eddigi egy év helyett három évre is kiadhatják számukra. A hazai szakszervezetek azonban elégedetlenek a törvénymódosítással, szerintük ellentétes a munkatörvénnyel. Nincs ellenükre, hogy a külföldiek a hiányszakmában dolgozzanak, de attól tartanak, hogy egyre jobban elfoglalják a hazai munkások helyét. Szakértők rámutatnak arra, hogy a munkaerőhiány problémáját jelenleg olyan átképesítési lehetőségekkel lehetne megoldani, amelyek által a fiatalok és a munkanélküliek gyorsan és eredményesen tudnának váltani az iskolai végzettségükről a hiányszakmákra. Ha ugyanis lenne elegendő hazai munkás, nem lenne szükség külföldiekre. Szerbiában azonban jelenleg kétkezi munkásokból és magas szakképzettségű munkavállalókból is hiány van. Ezért nem csoda, hogy külföldön vagyis a még szegényebb országokban mind nagyobb az érdeklődés a szerbiai munka iránt. A hazai polgárok ezenkívül nem akarnak alacsony fizetésért dolgozni, vagy nehéz munkát vállalni, ezért sok munkaadó kénytelen külföldről biztosítani munkaerőt. Arról, hogy ez menyire jó megoldás, megoszlanak a vélemények. Jelenleg úgy néz ki, hogy egyre több külföldi munkavállaló lép a Nyugat-Európában dolgozó szerbiai polgárok helyébe.