Szerbia NATO-tagállam lesz – állította Blagoje Grahovac tábornok, a ljubljanai Nemzetközi Közel-Kelet és Balkán Tanulmányok Intézetének (IFIMES) tagja még egy 2013-ban megjelentetett elemzésében. Hozzátette, minél hamarabb megtörténik ez a társulás, annál jobb lesz az ország számára, majd öt pontban összefoglalta az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás szükségességét.
Grahovac tábornok kiemelte, hogy a társulási tárgyalások mihamarabbi megkezdését mindenekelőtt pszicho-szociális okok indokolják, hiszen a szerbiai polgárok már évtizedek óta a háború árnyékában élnek, vagy megélték azt személyesen, vagy pedig annak kitörésétől félnek. A NATO-tagság valamiféle garanciát jelentene a tartós békére az ország területén. Rámutatott, különösen miután a szomszédos országok már NATO-tagok, vagy tagfelvételüket kérték. Véleménye szerint éppen ez a második ok a tagságra: a szövetségen belül kell Szerbiának is helyet foglalni, semmiképpen nem azon kívül.
Még túl élénkek a NATO-bombázások emlékei (Fotó: Ótos András)
Kiemelte, hogy amíg évtizedekkel ezelőtt indokolt volt el nem kötelezett államnak lenni, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és egyéb globális kihívások időszakában mára politikai szempontból veszített jelentőségből a katonai semlegesség (ezzel érvelt Finnország és Svédország is, amikor a múlt évben a NATO-tagságba való felvételét kérte). A tábornok szerint ugyanis egy állam biztonsága annak politikai stabilitásának alapkövetelménye. Rámutatott a gazdasági előnyökre, és arra is, hogy egy ország fejlődéséhez az állambiztonság és a polgárai képezik az alapforrást, a biztos jövőképet.
Tíz év eltelt, amióta a szlovén tábornok megfogalmazta nézeteit a kérdésben, alapjában véve azonban nem sok minden változott Szerbia és a NATO kapcsolatában. Szerbia továbbra is egyfajta szigetként áll a NATO-tagországok gyűrűjében, kitart katonai függetlensége mellett. Sőt a közvélemény 80 százaléka utasította volna vissza a NATO-tagságot a múlt évben, az orosz–ukrán háború kitörését követően, ugyanis még a 2022-es év végén is a közvélemény-kutatások arra mutattak rá, hogy az orosz–ukrán konfliktusért a szerbiai polgárok a Nyugatot és a NATO-t okolták. Érdekesség, hogy még ilyen vélemény mellett is a polgárok arra számítanak, hogy Szerbia EU-taggá válik, hiszen az uniót tekinti az ország legfontosabb gazdasági partnerének, derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amit a Novi treći put (Új harmadik alkalom) civil szervezet tett közzé. Az ő felmérésük szerint nem túl jelentősen, de nő azok aránya, akik a NATO-hoz való csatlakozást támogatnák (ám a megkérdezettek 71 százaléka továbbra is ez ellen van), közölte a Szabad Európa Rádió.
Ritkán esik erről szó, de Szerbia és a NATO már 17 éve együttműködik. Az Atlanti Szövetség 2006 óta katonai irodát működtet Belgrádban. Ez az iroda képez kapcsolatot a szövetség és az országvezetés között. Az elmúlt évek alatt ez az együttműködés sokban fejlődött, sőt Szerbia a NATO Partnerség a Békéért programjának keretében, az Egyéni Partnerségi Akciótervvel (IPAP) összhangban működik együtt a szövetséggel. Eszerint békefenntartó, katasztrófa-elhárító tevékenységek, illetve az országok közötti kapcsolattartást és bizalomerősítést szolgáló programok zajlanak. Ez a formális tagság előtti együttműködés legmagasabb formája.
Annak ellenére, hogy Szerbia katonai függetlensége „sokba kerül” az országnak (legyen szó gazdasági, politikai következményekről), úgy tűnik, a lakosság hangulatára alapozza aktuális politikáját e téren az államvezetés. Még nem múlt el elég idő a NATO-bombázások óta, még túl élénkek az élmények, különösen, hogy több városban (különösen Belgrádban) még mindig láthatók a bombák okozta rombolás nyomai, ami folyamatosan emlékeztet mindenkit a történtekre. Ezért két politikai elvet követ az államvezetés: Koszovó függetlenségét soha nem ismeri el, illetve NATO-taggá sem lesz. Ez utóbbi, a katonai semlegesség fenntartása képezi ugyanis, ahogy azt a politikusok és az elemzők kiemelik: a Kelet iránti ragaszkodás, illetve a „testvéri szeretet” megőrzését. Miközben Törökország példáján láthatjuk, Oroszország és a NATO-tagállamok között létezik gazdasági és más jellegű együttműködés is, sőt közös katonai bevetésekre is van példa.
Támogatja Szerbia NATO-csatlakozását?
Teljes mértékben támogatom az euroatlanti integrációt – 18%
Pragmatikus okokból kifolyólag támogatom a csatlakozást – 10%
Nem támogatom, mert 1999-ben bombáztak bennünket – 27%
Jobban örülnék, ha a keleti országok felé nyitna Szerbia – 9%
Pacifista vagyok, semmilyen katonai szövetség nem érdekel – 18%
Nem tudom, nem foglalkoztat a kérdés – 18%
Nyitókép: Még túl élénkek a NATO-bombázások emlékei (Fotó: Ótos András)
