A tudósok régóta figyelmeztetnek arra, hogy az állattenyésztés és a túlzott húsfogyasztás káros a környezetre. Úgy vélik, hogy a következő évtizedekben olyan mértékben megnő a hús iránti kereslet, hogy ha élő állatokból akarjuk fedezni az igényt, akkor teljesen tönkretesszük a bolygót. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az állattenyésztés felelős a globális üvegház-kibocsátás 18 százalékáért. A tehenek kérődzése és ürüléke ugyanis metángázt termel, a takarmány termesztése pedig rengeteg termőföldet és vizet igényel. A környezet megkímélésére megoldás lenne, ha egyszerűen kevesebb húst ennénk, de nem valószínű, hogy a közeljövőben ez bekövetkezne. A tudósok ezért megpróbáltak előállítani az igazi húsra megtévesztésig hasonlító műhúst, hogy ne kelljen állatok tömegeit lemészárolni. A műhús egyik fajtája növényi alapú, a másik változatot viszont élő állatokból vett sejtekből állítják elő. A San Franciscó-i székhelyű Memphis Meats nevű cég létrehozott már mesterséges csirke-, marha- és kacsahúst is, és azt állítják, hogy tápanyagérték tekintetében nem maradnak el a hagyományos hústól. Az állatokból olyan sejtmintákat vesznek, amelyek újra tudnak képződni. Ezt a sejtet oxigénnel és tápanyagokkal látják el, s ebből növesztik a vázizom szöveteket. Mintegy 9–21 nap alatt elkészül a műhús. Az időhatékonyság nem elhanyagolható, ahhoz ugyanis, hogy például 544 kilónyi szarvasmarhánk legyen, 18 hónapig kell nevelni a tehenet, ám ebből a súlyból csak 204 kilogramm a hasznosítható hús.
(Ótos András illusztrációja)
A laborhúst jelenleg orvosi minőségbiztosítási körülmények között készítik, és eddig a világon csak két országban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban engedélyezték a piaci forgalmazását. Számos érv szól amellett, hogy a műhús egészségesebb, mint az igazi, közülük az egyik legtöbbet hangoztatott, hogy például az amerikai antibiotikum-fogyasztás több mint 70 százalékát a nagyüzemi állattenyésztés használja fel. Ez azért jelent problémát, mert a rezisztens baktériumok állatról emberre terjedhetnek közvetlen érintkezés útján, a nem megfelelően kezelt hús vagy az állati ürülékkel szennyezett haszonnövények elfogyasztásával. Az USA-ban ezenkívül bizonyos növekedési hormonokat is kapnak az állatok. Függetlenül attól, hogy ajánlatos-e húst enni vagy nem, a legfontosabb tény, hogy a jelenlegi állattenyésztés fenntarthatatlan, rendkívüli módon szennyezi a környezetet és jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. Egyes számítások szerint a műhús elterjedésével az állattenyésztés által felhasznált víz 90, az energia 70 százaléka megmenthető lenne. Bill Gates, a Microsoft alapítója is a jövő élelmiszerét látja a laborhúsban, szerinte a legszegényebb országok kivételével mindenhol át kellene állni a mesterségesen előállított hús fogyasztására a bolygó védelme érdekében.
Noha a támogatók által rendelt felmérések szerint az új technológiával jelentős mértékben csökkenthető a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás, sokan mégis szkeptikusak.
Jelenleg ugyanis nehéz megmondani, hogy a laboratóriumi húselőállítás valóban annyira környezetkímélő-e, hiszen a tömeggyártás még nem indult meg. Az állati sejtalapú húst napjainkban kis mennyiségben állítják csak elő, azt is gazdasági veszteséggel. Egy friss kutatás szerint a laboratóriumokban létrehozott termékek tömeges előállítása a jelenlegi technológia mellett sokkal károsabb lehet a környezetre, mint a valódi marhahús. Egy kiló laborhús előállítása akár 25-ször akkora szén-dioxid kibocsátással járhat, mint egy kilónyi marhahúsé. A legújabb felmérések szerint a magas energiaigényű sejtszaporítás csak abban az esetben járhat kisebb környezet-terheléssel a hagyományos állattartásnál, ha a folyamatokhoz teljes egészében megújuló energiát használnak fel.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) az év elején emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánította a laboratóriumban előállított húst. A legtöbb szakértő jelenleg azonban még úgy látja, hogy leghamarabb csak a 2030-as években nyerhet teret a laboratóriumi húsgyártás. Mint állítják, a műhús előállítása jelenleg költséges és lassú folyamat, így tömeggyártásra egyelőre nem alkalmas. A műhús elterjedése nagyban függ a fogyasztóktól is, vajon ízleni fog-e nekik, vagy a laboratóriumi húst eleve rossznak tekintik.
